Az övsömör kellemetlen és fájdalmas betegség, mely leginkább felnőttkorban, még gyakrabban időskorban jelentkezik. Okozója az a vírus, amely a szervezetünkben lakik, ha kisgyerekként átestünk a bárányhimlőn. Habár övsömörösek nem lehetünk anélkül, hogy átestünk volna a bárányhimlőn, az övsömör máshogyan jelentkezik a testünkön. Mik ezek a különbségek? Kire lehet veszélyes? Gyógyítható az övsömör? Meg tudjuk előzni? Mit tehetünk, ha már aktiválódott a szervezetünkben a vírus? Dr. Karászi Viktória bőrgyógyász, nemigyógyász szakorvos segít jobban megismernünk ezt a betegséget!
Mi is pontosan az övsömör, milyen jellegű betegség, és mi okozza?
Dr. Karászi Viktória: Az övsömör okozója a varicella-zoster vírus. Olyanoknál alakul ki, akik korábban, általában gyerekkorban átestek a bárányhimlőn. Ezek a vírusok velünk maradnak a szervezetben, sok esetben a gerincvelői ideggyökökben bújnak meg és leggyakrabban felnőttkorban, időskorban jelennek meg a bőrön fájdalmas, hólyagos kiütések formájában. Ez mindig féloldali, tehát vagy jobb, vagy bal oldalon övszerűen, a beidegzési területeknek megfelelően, sávosan helyezkednek el. Nem csak a törzsön jelentkezik, bár ez a leggyakoribb eset, ezért is kapta az övsömör nevet. De találkozhatunk vele tetőtől talpig, tehát a fejen, a végtagokon, karokon, lábakon is, nem csak a törzsön.
Mi aktiválja ezt a vírust, ami már bennünk van?
Dr. Karászi Viktória: Általában valamilyen külső tényező, és az immunrendszer legyengült állapota vezetnek ahhoz, hogy ezek a vírusok reaktiválódnak.
Például, ha túl sok stressz éri a szervezetet, vagy valamilyen más betegség támadta meg és legyengül az immunrendszer, akkor ezek a vírusok erőre kapnak, teret nyernek és panaszt, tüneteket okozhatnak.
Örökölhető az övsömör?
Dr. Karászi Viktória: Nem. A bárányhimlő egy gyermekbetegség, általában mindenki átesik rajta. A védettséget sem lehet örökölni és magát a fertőzést sem. Az övsömör kialakulásához át kell esni a bárányhimlőn, és a legtöbben, nagy százalékban át is estek rajta. Rendelkezésre áll, és 2020 óta kötelező a varicella elleni védőoltás kisgyermekek részére, és most már van övsömör ellen is védőoltás.
Előfordulhat, hogy valakinél gyermekkorban övsömör alakul ki?
Dr. Karászi Viktória: Igen, bár ritkán. A lényeg, hogy ha valaki átesik a bárányhimlőn, és a vírusok ott vannak a szervezetében, onnantól kezdve bármikor aktiválódhatnak. Gyerekkorban is előfordul, de ritkábban, pl. immunbetegséggel küzdőknél. Az övsömör főleg felnőttkorban, idősebb korban gyakoribb.
Ha már átestünk a bárányhimlőn, de az övsömört szeretnénk elkerülni, akkor van értelme még oltással védekezni?
Dr. Karászi Viktória: Ez attól függ. Van, akinek sosem lesz övsömöre élete során, valakinek lesz egyszer, és van, akinek vissza-visszatér. Aki jobban kitett ennek a betegségnek, (pl. immun- vagy daganatos beteg, vagy olyan gyógyszert szedő) és visszatérően jelentkezik nála az övsömör, annak érdemes a védőoltást felvenni. Az övsömör elleni védőoltás 50 éves kor felett ajánlott, egyénileg mérlegelendő, hogy kinek javasoljuk.
Milyen hosszú lefolyású egy övsömörös megbetegedés?
Dr. Karászi Viktória: Az úgynevezett prodromális szakasz, amikor még nem fejlődik ki maga a betegség, de már vannak jelek, tünetek, például a fájdalom, rossz közérzet, gyengeség, napokig, hetekig eltarthat. A fájdalom féloldali, jobb vagy baloldali, nagyon gyakran deréktájon jelentkezik, a hólyagok napokkal később jelennek meg a bőrön. Először fájdalom jelenik meg, amit gyakran összetévesztenek az ízületi fájdalommal, például a derékfájással és reumatológiára kezdenek járni a páciensek, mert akkor még nincs bőrtünet.
Az övsömört akkor tudjuk diagnosztizálni, ha megjelennek a bőrtünetek is, mert akkor válik egyértelművé, hogy nem például lumbágóról, vagy más mozgásszervi gyulladásról van szó.
Ez a fájdalom napokig is eltarthat, azután kialakulnak a hólyagok, utána pedig hetekbe is telhet, amíg a fertőzés lecseng és leszáradnak a hólyagok, végül eltűnnek a bőrről a maradvány hegek. Létezik az úgynevezett posztherpeszes neuralgia, vagyis a herpesz, övsömör utáni idegfájdalom, ami sajnos sokáig kínozhatja a pácienseket. Ez gyakori panasz, főleg, ha arcon, fejen, nyakon alakul ki az övsömör. Általában a legfájdalmasabb verzió, ha a fejhez közel alakul ki a betegség.
Fotó: Shutterstock
Mi a különbség a bárányhimlős pöttyök és az övsömör hólyagjai között?
Dr. Karászi Viktória: A bárányhimlős pöttyök tetőtől talpig bárhol előfordulhatnak, a hajas fejbőrtől kezdve, a végtagokon, a törzsön elszórtan mindenhol, mindkét oldalon. Az egész testen jelentkezhetnek és inkább viszketni szoktak, utána leszáradnak, meggyógyulnak. Pici hegeket hagyhatnak maguk után a mélyebb hólyagok. Lehet is látni valakin, hiszen jellegzetes, ha kis bárányhimlős hege van.
Az övsömör mindig féloldali, sávszerűen jelentkezik, és leginkább fájdalommal jár.
A hólyagok nagyrészt mindig ugyanabban a stádiumban vannak, először feszes hólyagok, majd ha kipukkadnak, akkor petyhüdt hólyagocskák lesznek, majd ezek leszáradnak, és pörkösödnek. Nagyjából ugyanabban a fázisban vannak a betegség során, míg a bárányhimlő esetén mindenféle stádium egy időben látható.
Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük az övsömört, ha nem szeretnénk oltást kapni?
Dr. Karászi Viktória:
Az egészséges életmód, a mentális és fizikális jóllét nagyon fontos. Az elegendő alvás, a kiegyensúlyozott étkezés, a rendszeres mozgás, a testsúly rendezése elengedhetetlen. A hiánydiéták, vagyis olyan diéták, ami később hiányállapothoz vezethetnek semmiképpen nem javallottak.
A rendszeres mozgás is nagyon fontos, elég naponta csak pár perc átmozgatás, mert már ez is nagyon sokat számít, ha valaki nem jár rendszeresen sportolni vagy edzőterembe. A kiegyensúlyozott stressz szükséges, hogy előre vigyen minket a munkánkban, az életben, de a kóros, túlzott mértékű stressz kerülendő.
Nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve az övsömörnek, ha bizonyos betegségeink vannak?
Dr. Karászi Viktória: Általában veszélyeztetettebb, ha valaki immunszuprimált, vagyis betegség miatt, vagy mesterségesen legyengült az immunrendszere. Például a szervátültetésen átesett emberek olyan gyógyszereket kapnak, hogy ne lökődjön ki az átültetett szerv, amelyek mesterségesen gyengítik az immunrendszert. Daganatos betegek, kemoterápiás kezelésben részesülők, bizonyos gyógyszereket szedők fokozott kockázatnak vannak kitéve övsömör tekintetében. Korábban az immunrendszert gyengítő betegség, a HIV fertőzés esetén is gyakoribb volt az övsömör. Manapság a HIV-fertőzés nagyon jól kezelhető korszerű, antiretrovirális gyógyszerekkel, ezért már jó életminőségben élhetnek a HIV pozitív páciensek, gyakorlatilag nem fertőznek. Átlagéletkoruk hasonló, mint a cukorbetegséggel vagy a magas vérnyomással élőké.
(Az antiretrovirális kifejezés a retrovírusok elleni, különösen a HIV (humán immundeficiencia vírus) fertőzés kezelését szolgáló gyógyszereket írja le. Az antiretrovirális terápia (ART) célja, hogy akadályozza a vírus szaporodását, amely csökkenti a szervezetben található vírusmennyiséget, illetve lassítja a betegség előrehaladását. – a szerk.)
Van enyhébb esete és súlyos esete az övsömörnek?
Dr. Karászi Viktória: Enyhébb eset, amikor csak egy-két tünet látszik, néhány négyzetcentiméternyi területen a beidegzési vonalaknak megfelelően. Lehet súlyosabb, amikor nagyobb felületet érint, több úgynevezett dermatómában alakul ki, és nagyon sok a hólyag. Nagyon fájdalmas, amikor a sebek nagy kiterjedésűek, illetve fájdalmat okozhat a hámhiány, amikor a hólyagok kifakadnak. Ritkán előfordul, hogy felülfertőződnek a tünetek, ilyenkor antibiotikum adására lehet szükség, vagy a tünetek testszerte szóródnak immungyengült betegeknél. De ilyet ritkán látunk.
Gyógyítható-e teljesen az övsömör? Az oltással megszüntethetjük a vírust a szervezetünkben?
Dr. Karászi Viktória: Az övsömör kezelése tüneti, a vírushordozás megmarad, bármikor kiújulhat a betegség, bár ez nem gyakori. Jellemzőbb, hogy valakinek egyszer volt övsömöre, és többet nem jelentkezik a betegség.
A kezelés lehet belsőleges és lehet külsőleges. Belsőleg kezelhető antivirális szerekkel, melyek hatóanyaga az aciklovir, amit többféle néven forgalmaznak.
Ezt nagy, naponta 5×800 milligramm dózisban és minimum hét-nyolc napig kell szedni. Közben idegvédő vitaminokat, B-vitamin komplexet lehet szedni, illetve nem szteroid fájdalomcsillapítókat. Külsőlegesen hűsítő, cinktartalmú rázókeverékeket szoktunk felírni, ami leszárítja a hólyagokat, illetve lehet jódos vagy más fertőtlenítő hatású oldatokat, krémeket, hintőporokat alkalmazni.
Fürdeni lehet, víz érheti a bőrt, de a zuhanyozás javasolt inkább. Utána nem dörzsölve, hanem leitatva kell szárítani az érintett területet, és utána leápolni porral, kenőccsel vagy rázókeverékkel.
Miért fontos az idegvédők szedése?
Dr. Karászi Viktória: Idegbántalmat, idegfájdalmat okoz, amikor kialakul az övsömör, így hamarabb gyógyul, valamint jobban el lehet kerülni a herpesz gyógyulása után megmaradó idegfájdalmat, ha idegvédőket szed a páciens.
Ugyanúgy érvényesek rá a szabályok, mint a herpeszre, hogy ne igyunk egymás után? Átadhatjuk ezt a vírust másnak?
Dr. Karászi Viktória: Igen, ha az álló hólyaggal, vagy annak váladékával érintkezik valaki, akkor megfertőzhetünk másokat is.
Ha valakin kijön az övsömör, célszerű elkerülnie a gyerekeket, terhes kismamákat, illetve azokat, akik még nem voltak bárányhimlősek, valamint naz időseket.
Övsömörös beteg ne menjen kórházba, idősotthonba látogatni, ne találkozzon óvodás, kisiskolás, bölcsődés gyerekekkel vagy csecsemőkkel, nagyszülők esetén az unokáktól egy kicsit távolságot kell tartani.
Lehet-e sebtapaszt tenni a hólyagokra, hogy ne kerüljön kontaktba a fertőzött terület a ruhával, és ne okozzon plusz fájdalmat, irritációt?
Dr. Karászi Viktória: Ezek a hólyagok csoportosan ülnek, emiatt egy sebtapasszal nem nagyon lehet védeni őket. Nagyon sok sebtapasz kellene egymás mellé, de maga a ragasztás is sok fájdalmat vagy irritációt okozna.
Gyógyszertárban kapható gézlapokat lehet rátenni a hintőporral, vagy kenőccsel kezelt felszínekre és azt rögzíteni a ruházattal, vagy csőkötszerrel. Így lehet védeni a sebes területeket, amíg be nem hámosodnak.
Említette a kismamák elkerülését. Mi történik, ha terhesség alatt valakinél kijön az övsömör?
Dr. Karászi Viktória:
A bárányhimlővel való fertőződés, vagy az övsömör különösen veszélyes a várandósság első 12 hetében, de ez szerencsére ritka.
A kismama, aki még nem volt bárányhimlős, esetleg várandóssága elején lesz fertőzött a bárányhimlővel, az a magzatra negatív hatással lehet. Ha várandósság alatt valaki övsömört kap, tehát már volt korábban bárányhimlős, akkor ugyanazt a kezelést kapja, mint amit már korábban említettem: belsőleg nagydózisú aciklovirt, külsőleg a hűsítő fertőtlenítő kezelést, de szerencsére nagyon ritka a várandósság alatt ez a betegség.
Mire érdemes még figyelnünk az övsömörrel kapcsolatban?
Dr. Karászi Viktória: Ha féloldali, fájdalmas, hólyagos kiütések jelennek meg a bőrön, forduljunk bőrgyógyászhoz. Az övsömörös panaszok sürgős ellátást igényelnek. Ha a fájdalom tartós marad, keressünk fel neurológust. Az arcon három szint van a beidegzési területeknek megfelelően: a homloki rész, az arcközép, illetve az áll sávja. Az egyes ág a homlok és a szem területe. Ha itt jelenik meg az övsömör, akkor a szem is érintett lehet, ilyenkor szemészeti vizsgálat is szükséges, mert a szaruhártyát is érintheti az övsömör.
Kiemelt kép: Shutterstock