Minden reggel és este megmossuk a fogunkat, talán még fogselymet is használunk. De vajon jól csináljuk ezeket a mechanikusan beépült mozdulatokat? Még mindig a tévé macis sikálás a nyerő, vagy fejlődött a szájápolás gyerekkorunk óta? Milyen területeket hagyunk ki a leggyakrabban? A hátsó fogaknál is fogselymeznünk kell, vagy van más megoldás? Miért vérzik az ínyünk fogköztisztítás közben? Számít, hogy milyen fogkrémet használunk? A fluorid barát vagy ellenség a fogkrémben? Mester Emese dentálhigiénikus, a Tudatos Szájápolás Instagram oldal tulajdonosa videóiban közérthetően beszél a mindennapos szájápolásról. Most nekünk segít eloszlatni néhány gyakori tévhitet, hogy hatékonyabban ápolhassuk fogainkat!
Mi a három leggyakoribb hiba, amit elkövetünk szájápolás közben?
Az első hiba az szokott lenni, hogy a szájápolási szerekre koncentrálunk, és nem a mechanikai tisztításra. A legnagyobb fókusznak a megfelelő technikával történő alapos fogmosáson kell lennie, illetve a rendszeres fogköztisztításon. Ez számít a legtöbbet abban, hogy a lepedéket elimináljuk. Majdhogynem mindegy az, hogy milyen fogkrémet használunk, vagy adott esetben használunk-e szájvizet.
A második leggyakoribb hiba, hogy nem tisztítjuk a fogközeinket, és azt gondoljuk, hogy a mindennapi szájápolás abból áll, hogy reggel és este alaposan megmossuk a fogainkat. Igen ám, de a fogkefe sörtéi nem érnek el a fogközeinkbe, a lepedék ugyanúgy felhalmozódik a fogközi területeken, amiket szintén jó alaposan tisztítani kell, egyénre szabottan, a megfelelő eszközökkel.
A harmadik leggyakoribb hiba, amit elkövetünk az, hogy nincsen dentálhigiénikusunk. Évente járnunk kell fogorvoshoz fogászati checkupra és szűrővizsgálatra, de nagyon fontos az is, hogy legyen dentálhigiénikusunk. A dentálhigiénikus egyénre szabottan tud segíteni az otthoni szájhigiénés szokások kialakításában, illetve ő az, aki rendszeresen, professzionális módon távolítja el a kárt okozó fogkövet ezzel segítve megelőzni a szájban kialakuló visszafordíthatatlan elváltozásokat.
Hogyan kell helyesen fogat mosni? Sokan azt tanultuk, hogy minél tovább és minél erősebben, kemény sörtés fogkefével érdemes fogat mosni.
Mester Emese: Az elméletét el tudom mondani a fogmosásnak, de nagyon fontos kiemelni, hogy ezt is érdemes a kezelőszékben, úgynevezett touch to teach módszerrel megtanulni. Keressük fel a dentálhigiénikusunkat és kérjük a segítségét abban, hogy mutassa meg nekünk szájban, hogy hogyan kell helyesen fogat mosni.
A kézi fogkefével történő fogmosásnak az a helyes fogmosási lépése, hogy a sűrű, puha sörtéjű fogkefénket félig a fogra, félig az ínyre fektetjük, ínyszél felé döntjük 45 fokos szögben, és dinamikus körkörös mozdulatokkal elkezdjük tisztítani a fogfelszíneket. Célszerű fogívenként haladni. Van egy kicsi engedmény. Lehet a TV Maci sikálás-fogmosást is végezni, de csak és kizárólag a rágófelszíneken.
Fotó: Csondor Ágnes
Az ínyszélmenti területeken mindig a körkörös mozgást kell végezni. Ahogy említettem sűrű, puha sörtéjű fogkefét kell választanunk, hiszen ezt a fogmosási technikát igazából mással nem is tudnánk automatikusan végezni. Egy keményebb sörtéjű fogkefe lehet azt a fals érzést nyújtja mintha jobban tisztítana, azonban az ilyen fogkefékkel visszafordíthatatlan károkat lehet okozni a fogágyban és a fognyaki területeken. Sűrű, puha sörtéjű fogkefét válasszunk, alkalmazzuk a megfelelő technikát, szánjunk rá elegendő időt és teljesen lepedékmentes lesz a fogfelszín, ezt garantálom.
Valóban számít, hogy milyen fogkrémet használunk fogmosáshoz, vagy inkább a technikán van a hangsúly?
Mester Emese: A három leggyakoribb hibában is említettem, hogy a fő fókusznak a mechanikai tisztításon, tehát a megfelelő fogkefével történő alapos fogmosáson kell lennie.
Ha adott esetben egy lakatlan szigetre kéne mennünk és választhatunk, hogy a fogkrémet vagy a fogkefénket vihetjük magunkkal, akkor bölcs döntés az, hogy ha fogkefénkre voksolunk, ugyanis a mechanikai tisztítás bizonyos feltételek megléte mellett önmagában is elegendő a mindennapi szájápoláshoz. Ebben az esetben a fogkrémre gondolhatunk úgy, mint egy élvezeti cikkre, ami picit élvezetesebbé, frissítőbbé teszi a fogmosást, adott esetben egy kellemes ízzel, vagy a minimális habzásával.
Persze a fogkrémben vannak jótékony összetevők is, mint a hidroxilapatit, a xilit vagy a fluorid. Ezek sem mellékesek, de a legnagyobb fókusz mindig az alapos fogmosáson legyen.
Fluorid a fogkrémben: barát vagy ellenség?
Mester Emese: Ez egy nagyon kényes téma. Én abszolút fluorid párti vagyok, mert a fogkrémben lévő fluorid egy jótékony összetevő, és a legtöbb kutatás és vizsgálat azt bizonyítja, hogy a lokálisan ható fluorid igenis jótékony hatással van a fogainkra. Viszont a nem a fogkrémben lévő, hanem a szisztémásan adagolt fluorid már egy picit rizikósabb terület. Emiatt alakulhattak ki tévhitek, hogy a fluorid mérgező.
A lokálisan ható fluorid a fogkrémben egyébként barátnak számít, de sose felejtsük el azt, hogy allergén is tud lenni. A száj körül ekcémához hasonlító kiütéseket tud okozni, ha valaki érzékeny a fluoridra. Itt fontos kiemelni azt is, hogy a fogaink szempontjából a megfelelő és változatos táplálkozást se felejtsük el, amiben nincsenek finomított szénhidrátok, magas savtartalmú ételek.
Ezt nyilván kiegészíti a tökéletes lepedékeltávolító fogmosás is. Ha valaki továbbra is ódzkodik a fluoridos fogkrémtől, akkor bátran válasszon olyan fogkrémet, amiben fluorid helyett hidroxilapatit van, és így a biztonságos zónában tudunk a maradni.
Hagyományos fogkefével is meg tudjuk tisztítani a fogainkat igazán jól, vagy erre csak az elektromos fogkefe alkalmas?
Mester Emese: Az elektromos fogkefe statisztikailag ugyanazon az időtávon valóban hatékonyabb, hiszen ugyanannyi idő alatt sokkal több tisztító mozgást tud végezni, mint amit mi a kézivel meg tudunk tenni. De ha van egy jól instruált és motivált páciens, akit a dentálhigiénikusa megtanított a manuális fogkefével történő alapos fogmosásra, akkor az elektromos fogkefe ezen “versenyelőnye” elveszik. Csak egy ici-picivel fog több időbe telik manuálissal a megfelelő tisztaságot elérni, mint az elektromos fogkefével.
Nagyon sok páciens érkezik úgy hozzám, hogy azt mondták neki, használjon elektromos fogkefét, az úgyis hatékonyabb. De az elektromos fogkefét sem mindegy, hogy hogyan használjuk, hiszen ha rossz a technikánk, tehát például mozgatjuk, körkörözünk, sikálunk, söprögetünk vele, akkor egy az egyben elveszíti a tisztító hatását. A kontrollok és látogatások alkalmával azt látom, hogy az elektromos fogkefe használatára nem megfelelően instruált pácienseknek több lepedék maradt hátra a fogaikon, mint azoknak, akik kézi fogkefét használnak és alaposan meg lettek tanítva a fogmosásra.
Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy melyik a legjobb eszköz, mindenkinek egyénre szabottan kell kiválasztania a fogkefét, és soha nem szabad kihagyni azt a lépést, hogy az egyénre szabott eszközzel megtanuljuk a fogmosást. Ne féljünk felnőttként sem felkeresni egy dentálhigiénikust, akitől segítséget tudunk kérni ezzel kapcsolatosan.
Fotó: Csondor Ágnes
Milyen helyeket vagy lépéseket hagyunk ki leggyakrabban fogmosás közben?
Mester Emese: Ennek a kérdésnek nagyon örülök, mert remek kérdés és őszintén ezt még senki nem tette fel.
Amikor megfestem és láthatóvá teszem a hozzám érkező páciensek fogain a nem kellően alapos fogmosás miatt “ott felejtett” lepedéket a fogfelszíneken, akkor a legtöbb esetben az alsó fogíven belülről, a kisőrlők és a nagyőrlők nyelv felőli területén látszik, hogy kimaradt, vagy nem kellően hatékonyan és alaposan van megtisztogatva ez a terület. Ez a leggyakrabban kihagyott hely fogmosás közben. Erre az is nagyon jó megoldás, hogy a szájban a személyre szabott eszközzel gyakoroljuk egy picit a fogmosást, hogy milyen szögben kell úgy haladni azon a területen, hogyan kell odahelyezni és mozgatni a fogkefét.
A kézi fogkefénél a körözésen van a hangsúly, az elektromos fogkefénél pedig a megfelelő pozíción, hogy a sörték valóban elérjék és jól meg tudják tisztítani ezt a területet. Ha valaki hányingeres, vagy olyan az álcsontja, fogíve, hogy nem is férünk oda elég alaposan a fent említett eszközökkel ahhoz a területhez, akkor erre a területre kifejezetten javasolni szoktam az úgynevezett egycsomós fogkefét. Ez egy olyan keskeny manuális eszköz, ami egy csomóba rendezett sörtéket tart. Ezzel az eszközzel a nehezen elérhető területeket még extrán át kell tisztogatni a fogmosás után, és így lesz 110 százalékos tisztaságú minden fogkefével elérhető fogfelszín.
Gyakran kihagyott felszín a fogak közötti terület is. Ha megvan az alapos fogmosás naponta kétszer, reggel és este, ne feledkezzünk meg a rendszeres fogköztisztításról sem, amit interdentális kefével és/vagy fogselyemmel tudunk végezni. Itt is egyénre szabott, hogy melyik eszközt szoktuk választani. A legjobb az, ha ezesetben is szakember segítségét kérjük.
Gyakran találkozom azzal, hogy valaki azt mondja, azért nem használ például fogköztisztító kefét, mert a legkisebb méret sem fér be a fogai közé. Aztán egy rendelői látogatást követően kiderül, hogy bizonyos típusokból egyébként nemhogy a legkisebb, de majdnem hogy a legnagyobb is befér, csak nem volt megfelelően kiválasztva az eszköz, és nem volt gyakorolva annak használata.
Ezért kell egyénre szabottan és szakember segítségével kiválasztani ezeket az eszközöket.
Milyen egyéb eszközöket kellene használnunk fogaink tisztítására?
Mester Emese: A fentebb felsorolt eszközök, mint a fogkefe, a fogköztisztító kefe és/vagy fogselyem, adott esetben az egy csomós fogkefe mellett ha úgy ítéljük, hogy lepedékes a nyelvünk, akkor érdemes a szájápolás során a megfelelő nyelvkaparó eszközzel azt is megtisztogatni.
Hogyan kell helyesen fogselymezni? Azt hiszem kijelenthetjük, hogy a legtöbben azért nem fogselymezünk, mert fájdalmas és nehéz, különösen a hátsó fogak esetében. Van tipped, hogyan tehetjük könnyebbé és gyorsabbá ezt a folyamatot?
Mester Emese: A hátsó fogterületeket, tehát az örlőfogak közötti területeket fogköztisztító kefével szükséges kitisztítani, ugyanis itt van egy úgynevezett konkáv terület, ahol egészen egyszerűen nem elég hatékony a bevezetett fogselyem, magyarán nem tisztítja le az összes lepedéket a két fog közül. Ezen terület tökéletes tisztítására a megfelelő méretű fogköztisztító kefe lesz alkalmas, ezért a legtöbb szakember a hátsó területek fogselymezése helyett a fogköztisztító kefét javasolja, ahogy én is.
Hozzátenném azt is, hogy nem szabad megijedni attól, ha esetlegesen 2-3 napon keresztül vérzést tapasztalunk a fogköztisztító kefe használatakor. Ennek oka, hogy annyira sok baktérium gyűlt ott össze az elmúlt időszakban, hogy igazából az immunrendszerünk adja ezt a választ. Emellett érdemes tiszta lappal indulni. Elképzelhető, hogy ha valaki most kezd beleszokni a fogselymezésbe, illetve a fogköztisztító kefe használatába, akkor lesznek még nagyobb elakadások az ott felgyülemlett fogkő miatt, amit otthoni körülmények között már nem tudunk eltávolítani.
Fogköztisztítással kapcsolatosan az a javaslatom, hogy látogassunk el a dentálhigiénikushoz egy alapos dentálhigiénés kezelésre, amelynek része egy nagyon alapos fogkő-leszedés. Ezen kezelés alkalmával a dentálhigiénikus segít kiválasztani az őrlőfogakhoz a megfelelő méretű fogkefét, és adott esetben a frontrégióban pedig segít a fogselyem használatának, megfelelő technikájának bemutatásában és begyakorlásában. Így garantált a siker, mert a kezelőszékben van idő begyakorolni a technikát, ráadásul a megfelelő eszközöket használjuk. Ezáltal nem csupán könnyű lesz elvégezni a fogköztisztítást a mindennapokban, de igazán hatékony és hosszú távon fenntartható lesz a dolog.
Mi okozza a kellemetlen leheletet, szájszagot? A szájvíz használata valóban megoldja a problémát, vagy van jobb opció a helyettesítésére?
Mester Emese:
Ha a szájszag orális eredetű, akkor azt bizony az elszaporodott kórós baktériumok okozzák, amiért leggyakrabban lepedék okolható, pontosabban a baktériumokban gazdag lepedék erjedése, ahogy különböző szulfid vegyületek keletkeznek a szájban az ételmaradékok, illetve a fogon megtapadt ragacsos, megvastagodott biofilm réteg miatt. Tehát az orális eredetű szájszagot csak a lepedék mechanikai úton történő eltávolításával, alapos fogmosással és megfelelő fogköztisztítással tudjuk megszüntetni, így a kellemetlen leheletre a szájvíz nem alkalmas.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a felhalmozódott fogkő is okozhatja ezeket a rossz, kellemetlen szagokat, de azon csak egy jó alapos dentálhigiénés kezelés fog segíteni, nem a szájvíz.
Fotó: Csondor Ágnes
Fontos, hogy ha már szájvízhez nyúlunk, akkor csak azért, hogy alkalomadtán egy picit frissítsünk a szánkon. Esetleg a reggeli fogmosást követően egy alapos cinkcitrát tartalmú szájvizezéssel segíthetünk késleltetni az újabb baktériumréteg kialakulását a fogfelszínen. A szájvíznek tehát nem kell óriási szerepet tulajdonítani a mindennapi szájápolás rutinban.
Hasznosak vagy ártalmasak a drogériás fogfehérítő termékek?
Mester Emese: Nem tudom, hogy hasznosak-e, mert őszintén szólva mindenkit óva intek attól, hogy ezeket kipróbálják. A drogériás fogfehérítő termékeknek az egyik típusa dörzshatású, és emiatt időszakosan fogfehérítő hatású, azonban hosszú távon visszafordíthatatlan károkat tudunk vele okozni. A másik típus minimális mennyiségű, talán hidrogén-peroxidot tartalmaz, és egy érdekes kék fényt adnak hozzá.
Nagyon fontos, hogy a fogfehérítést mindig bízzuk szakemberre, mert nem véletlen az, hogy a megfelelő minőségű fogfehérítő szereket csak működési engedéllyel rendelkező fogászati szakemberek tudják beszerezni. Ezek bevizsgált, jóváhagyott termékek.
Azért sem szabad otthoni fogfehérítéssel kísérletezni, mert vannak olyan tényezők, amik kontraindikálják magát a fogfehérítést. Például ha valaki nincsen tisztában egy fogfelszíni sérüléssel, egy zománchibával, egy fognyaki kopással vagy fogszuvasodással, bármiféle fogászati elváltozással, és elvégez egy ilyen drogériás otthoni fogfehérítő eljárást, akkor súlyos károkat okozhatunk vele a foganyagban. Ugyanis a fent felsorolt esetek miatt rendelői körülmények között nem végezhetnénk fogfehérítést. Legrosszabb esetben a fog elhalását, vagy nem szűnő fájdalmat is okozhat, úgyhogy nagyon óvatosan kell ezekkel a fogfehérítő termékekkel bánni.
Hogyan lesz valóban hosszan tartó a fogfehérítés?
Mester Emese: Nincsen hozzá bonyolult recept.
A megfelelő szakemberhez kell menni, aki bevizsgált anyagokat használ, így lesz a fogfehérítésnek nagyon szép eredménye. A mostani anyagok használata mellett 3-4 napig kerülni kell a kávét, a teát, a színező ételeket, mint a kurkumát, céklát, curryt, szójaszószt, paprikás, pörköltes, paradicsomos dolgokat. Ha ezeket elkerüljük az adott szakaszban, akkor hosszú távon fennmarad a fogak fogfehérítéssel elért színe.
Mivel manapság sok mindenki dohányzik, meg kell említeni, hogy a dohányzás nagyon sokat ront magán a fog anyagán, illetve az egész szájflórán és szájegészségen. Ezért a dohányzást nem csak a fogfehérítést követő időszakban, hanem örökre el kell hagyni.
Ha még több tippet szeretnél Emesétől, kövesd az Instagram oldalát!