Magyarországon 3 millió embert érint a magas vérnyomás problémája, a betegség ugyanakkor évtizedekig észrevétlen maradhat. Ha valamilyen tünet – fejfájás, szédülés, fájdalmas vádli járás közben, bal karba sugárzó mellkasi fájdalom – felbukkan, sajnos már valamilyen szövődmény tünetéről van szó. A magas vérnyomás ugyanakkor nagyon jól kordában tartható gyógyszerekkel, életmódváltással, mozgással és helyes táplálkozással, szövődmények nélkül. Miképp előzhető meg hipertónia? Mely érték számít jelenleg határértéknek és mit tehetünk a jobb eredményekért? Dr. Wladika Zsuzsanna kardiológus szakorvossal beszélgettünk a magas vérnyomás világnapja alkalmából.
Mit nézünk pontosan, amikor vérnyomást mérünk, és miért fontos, hogy tudjuk, mennyi ez az érték?
Dr. Wladika Zsuzsanna: Manapság a digitális és viszonylag olcsón kapható vérnyomásmérők korában eléggé elterjedt, hogy az emberek otthon, maguknak is mérik a vérnyomásukat.
A technikával általában nincs gond, hiszen ezek megbízható eszközök, de lehetőség szerint ne a csuklómérőt, hanem a felkaros vérnyomásmérőt válasszuk.
A vérnyomás szó szerint az artériákba áramló vér nyomása, a szív ugyanis az aortán keresztül az artériás rendszerbe pumpálja ki a vért. A felső érték, amelyet figyelünk, az ún. szisztolés vérnyomás, amely az aortának és a vastagfalú artériáknak a vérnyomás értéke. Ennek az értéknek az emelkedése általában az érfalak elmeszesedésével és rugalmatlanná válásával párhuzamosan szokott jelentkezni. Nagyon jellemző az időskori vérnyomás-emelkedéseknél.
Az ún. alsó érték a diasztolés vérnyomás, amely a kisereknek, főleg az artériás hálózatnak a nyomását méri. Ha ez jelentősen emelkedik, vagy tönkremegy, akkor kialakulhatnak szöveti vérellátási zavarok, például veseelégtelenség, infarktus, a szívet érintő anginás panaszok, agyvérzések. A hosszútávú következmények tehát nagyon veszélyesek.
A harmadik érték, a pulzusszám azt mutatja, hogy egy percen belül hányszor végzi el a pumpálást a szív. A pulzus egy kezeletlen magas vérnyomás esetén általában szintén magas, mert egy folyamatos felgyorsult keringés áll fenn.
Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint ma mit nevezünk normális vérnyomásértéknek?
Dr. Wladika Zsuzsanna: Nagyon sok a változó paraméter az utóbbi évtizedekben azzal kapcsolatban, hogy mit nevezünk magas vérnyomásnak, mikor beszélünk határértékről. Mindig el szoktam mondani a betegeknek, vagy a kisvizsgálás alatt állóknak azt, hogy egy mérés nem mérés! Sorozatos mérésekre van szükség, hiszen egy-egy eredményből nem tudunk még messzemenő következtetéseket levonni. Természetesen egy extrém magas vérnyomás esetén nincs kérdés. Régen mindig azt mondtuk, hogy annyival lehet 100 felett a szisztolés, vagyis a felső érték, ahány éves az illető. Ez a felvetés ma már egyáltalán nem tartja magát, egy 80 éves embernek sem szabad, hogy 180-as legyen a normális vérnyomása.
Azt szoktuk tanácsolni, hogy akinél fennáll a magas vérnyomás gyanúja, kb. egy hetet szisztematikusan monitorozzon végig, mérje meg naponta 3-4 alkalommal a vérnyomását, lehetőleg nyugalomban, leülve. Egy ilyen mérés során a 135/85-ös értéket szoktuk megadni határértéknek. Ez számít jelenleg biztonságosnak. Hangsúlyozom ismét, hogy ez nyugalmi állapotban előforduló érték.
Az amerikai ajánlások egyébként ezt az értéket már lejjebb vették, 130/80-ra. A vérnyomásunk rendszeresen ellenőrzésével nagymértékben elkerülhetőek az érrendszeri károsodások, ezért mindenkinek azt javaslom, hogy legyen ebben nagyon tudatos.
Kortól és nemtől függővé szokták tenni, hogy mi az ideális érték?
Dr. Wladika Zsuzsanna:
Azt kell mondjam, hogy nagy különbséget ebben már nem szoktunk tenni. Ami inkább szokott számítani az az, hogy egy nagyon kóros vérnyomásból mennyi idő alatt akar az orvos eljutni a normál tartományba.
Ha ez nagyon hirtelen történik meg, az ugyanúgy sok kellemetlenséggel járhat a páciens számára, mint maga a magas vérnyomás.
A statisztikák szerint Magyarországon több mint 3 millió embert érint a magas vérnyomás problémája, nagyon sokan azonban nem is tudnak róla. Hogyan lehetséges ez? Vannak egyáltalán jellemző tünetei a magas vérnyomásnak?
Dr. Wladika Zsuzsanna: Ha az embernek még nincsenek érrendszeri vagy a szívvel kapcsolatos szövődményei, akkor a magas vérnyomás éveken, akár évtizedeken keresztül is észrevétlen maradhat. Ha egyszer- egyszer mérnek is magasabb értéket az orvosok, vagy otthon az érintettek, sokszor nem veszik elég komolyan, mivel sokáig valóban semmi más panasz nem fordul elő. Ez egyébként nem magyar sajátosság, hanem világszerte probléma.
Sajnos ha valamilyen tünet felbukkan, az már valamilyen szövődmény tünete szokott lenni. A magas vérnyomás szövődmények nélkül nagyon jól kordában tartható gyógyszerekkel, és ami emellett nagyon fontos: életmódváltással, mozgással, helyes táplálkozással.
Milyen következményei, szövődményei lehetnek hosszútávon a kezeletlen a magas vérnyomásnak?
Dr. Wladika Zsuzsanna: Nagyon leegyszerűsítve az történik, hogy az artériás érrendszernek elkezd romlani, majd pedig meg is szűnik a reakciókészsége az őt ért stresszor ingerekre.
Az agyi kiserekben kialakuló mikrovérzések és a vérkeringési zavarok leggyakrabban fejfájást okoznak, ha pedig az egyensúlyrendszer is kárt szenved, akkor szédülést. Ha a szívizom egy része átmenetileg nem kap elég vért, oxigénhiány jön létre, és koszorúérgörcs alakul ki, ami általában a bal karba sugárzó mellkasi fájdalmat okoz. Amennyiben pedig a koszorúér elzáródik, akkor az érintett szívizomrész tönkremegy, ez az infarktus.
Tartósan károsodhat a vese is, ám annak sokáig nincs tünete, viszont a laboratóriumi eredményekből látszik. Amitől pedig talán a legtöbben szoktak félni, az a nyaki érrendszer megvastagodása, ill. beszűkülése, a különböző agyi stroke-ok kialakulása. Előfordul, hogy a magas vérnyomás fokozza az érelmeszesedést, emiatt szűkülhetnek, illetve súlyos esetben elzáródhatnak az erek a lábakban. Erre utalhat, ha járáskor fájdalmassá válik a vádli, majd a fájdalom elmúlik, amikor az illető megáll.
Mik az infarktus jellemző tünetei? Gyakran hallunk a bal kar zsibbadásáról, de van ebben esetleg eltérés nemek vagy életkor szempontjából?
Dr. Wladika Zsuzsanna: A klasszikus infarktus tünetek elsősorban az igen erős mellkasi nyomó-szorító fájdalom, amely tartós (több mint fél óráig tart), vegetatív tünetekkel, izzadással, émelygéssel, nagyon rossz közérzettel járnak. A bal kar zsibbadása, és az enyhébb, gyorsabban szűnő mellkasi fájdalom, az ún. anginás fájdalom elsősorban fizikai vagy pszichés megerőltetésre jön elő, megelőzi az infarktust. Az angina hátterében a koszorúér szűkülete áll, míg az infarktus ugyanennek az érnek már az elzáródását jelenti, és ilyenkor a szívizomzat sérül, elhal.
Különböző atípusos panaszok is felléphetnek ilyenkor: ilyen pl. az említett bal váll-bal kar fájdalma, zsibbadása, ilyen az állkapocs és torokfájdalom, de lehet gyomortáji fájdalom és hányás is az első jel. Gyakori, főleg cukorbetegség esetén vagy 50 év feletti hölgyeknél, hogy az infarktus tünetszegényen, szinte csak enyhe fulladásos tünetekkel vagy semmilyen komolyabb keringési tünettel nem jár, csak az illető nagyon fáradt, gyenge, elesett.
A spektrum másik szélét jelentik a drasztikus tünetek keringésmegállással, hirtelen halállal (ezt általában ritmuszavar okozza az érelzáródás miatt) járó esetek, melyek szintén viszonylag nagy hányadát jelentik az infarktusok klinikai megnyilvánulásának.
Tehát széles a paletta és az életkor is igen változatos: jellemző, hogy már fiatalabb életkorban, a veszélyeztetett csoportoknál akár már a 40-es éveikben is előfordulhat.
A rizikófaktorok a következők: stressz, mozgáshiány, elhízás, cukorbetegség, magas koleszterin-triglicerid értékek, lipoprotein A emelkedés, nikotin használat, húgysav emelkedés, köszvény, előrehaladott vesebetegség.
Amennyiben ezen rizikófaktorok közül több is jelen van egy személynél, akkor magas rizikójú szív-és érrendszeri szempontból, és az adott tünetek esetén mindenképp gondolni kell a szívizom sérülésére, infarktusra, valamint megfelelő katéteres vizsgálatra alkalmas intézménybe kell juttatni az illetőt.
Fotó: Shutterstock
Említette az egészséges életmód fontosságát, de miért lesz könnyebben magas a vérnyomása annak, aki túlsúlyos?
Dr. Wladika Zsuzsanna: A zsír és az inaktív kötőszövet, ami a bőr alatt, döntően a hasüregben halmozódik fel, ott pedig nagyobb ellenállást fejt ki, leginkább a kiserekre, amely a vérnyomás mérése során a második értéket, vagyis a diasztolés vérnyomást emeli. Kívülről nyomja össze az ereket, és fokozott ellenállást képez a kiserek falán.
A szöveteknek ilyenkor nagyobb a nátriumkötő képessége, nagyobb a plazmafolyadék mennyisége, emiatt belülről is nagyobb a nyomás az ereken, nagyobb a vértérfogat. Ezért alkalmazunk gyakran vízhajtó gyógyszereket, hogy a felgyülemlett sót kihajtsuk a páciens szervezetéből.
Mi lenne a legfontosabb tanácsa az olvasóink számára a magas vérnyomás kialakulásának megelőzése érdekében?
Dr. Wladika Zsuzsanna: Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a magas vérnyomás kialakulásának megelőzése érdekében nagyon fontos az egészséges testsúly kialakítása és megtartása. Nagyon fontos emellett a rendszeres mozgás, nem baj, ha az embernek csak napi 20-30 perce van erre, de ne maradjon ki! Lehet az tempósabb séta, kocogás, úszás, biciklizés.
Régen erről kevesebb szó esett, de ma már látjuk azt is, hogy mennyire fontos lenne a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás is. Ennek egyelőre eléggé hiányos a tudományos szakirodalma, de az már a meglévő kevés irodalomból is egyértelműen látszik, hogy az alvás ritmusának felborulása sok egyéb mellett a vérnyomás szabályozásában is kifejezett zavarokat okoz. Ideális esetben ez napi 7-8 óra alvás lenne egy felnőtt esetén, természetesen egyhuzamban.
Kiemelten fontos lenne az is, hogy az ember ne kezdjen el dohányozni, hiszen a nikotin is összehúzza az ereket. Természetesen az egészséges táplálkozásnak is fontos figyelmet szentelni. Friss alapanyagokat felhasználva, sószegényen elkészítve kellene fogyasztanunk az ételeinket, hiszen az európai területeken élő emberek háromszor annyi sót visznek be a szervezetükbe (még akkor is, ha nem sóznak pluszban), mint amennyire a szervezetnek egyébként szüksége lenne.
Negyven év felett pedig érdemes nagyjából félévente beiktatni egy-egy olyan hetet, amikor az ember napi 3-4 alkalommal megméri a vérnyomását, feljegyzi a kapott eredményeket, hiszen ebből már tökéletesen meg tudja saját magának állapítani, hogy kirajzolódik-e magas vérnyomással kapcsolatos probléma, vagy sem.
Kiemelt kép: Shutterstock
