Helyes táplálkozás, elégséges mozgás és bizonyos kor felett rendszeres ellenőrzés: a szív- és érrendszeri betegségek összhalálozási mutatóiban elöl járunk az Európai Unióban, de az időben elkezdett megelőzéssel sokat tehetünk az egészégünk megőrzéséért. Mire figyeljünk különböző korosztályokban? Mi lehet rizikófaktor a betegség kialakulásában? Mit tehetünk a prevenció érdekében? Dr. Kuti Ferenc kardiológust kérdeztük a szív világnapja alkalmából.
A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját szeptember 24.én. A szív világnapja kezdeményezéssel a szív-és érrendszeri megbetegedésekre és azok megelőző állapotaira szeretnék a szakértők felhívni az emberek figyelmét. Ha te is tudni szeretnéd, mit tehetsz a mindennapokban szíved egészségéért, olvasd el Dr. Kuti Ferenccel, az L33 Medical kardiológus szakorvosával készített interjúnkat!
Mit gondol, miért fontos a szív világnapja kezdeményezés?
Dr. Kuti Ferenc:
Az egészségügyben dolgozók a betegekkel való találkozások során, lehetőségeiknek megfelelően felhívják a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek következményeire és ezek szűrési lehetőségeire. Azonban ezek a találkozások csak a páciens kezdeményezésére vagy már valamilyen kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) eseményt követően jönnek létre.
Minden szereplő számára sokkal előnyösebb, ha a betegség ki sem alakul, megelőzzük, ezért fontos, hogy mi kezdeményezzünk és tájékoztassuk az embereket arról, hogy mit tudnak tenni szívük egészségéért.
Évek óta halljuk, hogy Magyarországon sokkal rosszabbak a szív-és érrendszeri betegségek halálozási mutatói, mint az Európai Unióban. Ez valóban így van? Mi az oka?
Dr. Kuti Ferenc:
Sajnos ez valóban így van. Már az összhalálozásban is elöl járunk, és ebből ráadásul a szív- és érrendszeri betegségben elhunytak száma meghaladja a többi betegséget együttvéve. (51%, Eurostat 2019.).
Az okok felsorolásánál gyakran találkozunk azzal, hogy az emberek helytelenül táplálkoznak, dohányoznak és mozgásszegény életet élnek, de az egészségügy felelősségét sem hanyagolhatjuk el abban, hogy különböző indokok miatt, de túlságosan a betegségekre koncentrál és kevésbé a megelőzésre.
Mennyire játszik közre a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a magyarok életvitele?
Dr. Kuti Ferenc:
Az étkezési szokások, mozgáshiányos életmód mellett meg kell említeni azt a rossz attitűdöt, amely szerint a magyarok nagy része, ha nem is az orvosokkal, de az orvostudománnyal szemben bizalmatlan.
Egy jó orvos beteg kapcsolat alapja lehet a sikeres prevenciónak!
Fotó: Pexels
Mit jelent ebben a témában a prevenció? Melyek a szintjei?
Dr. Kuti Ferenc:
A prevenció egészségmegőrzést jelent, ehhez tud hozzájárulni a szív világnapja is. Az elsődleges prevenciót minél korábban érdemes elkezdeni: ez a gyermekek egészséges életmódra nevelését jelenti.
A másodlagos prevenció célja a betegségek rizikófaktorainak diagnosztizálása és kezelése. Amennyiben valamely rizikófaktor megjelenésének tüneteit észleljük magunkon, érdemes felkeresni egy szakembert, aki el tudja készíteni az úgynevezett rizikóbecslést, amely alapján célzott kezelés indítható el.
A harmadlagos prevenció során a már kialakult kardiovaszkuláris betegség állapotromlását, ismételt esemény kialakulását előzzük meg. Ezen a szinten az orvosi utasításoktól eltérő gyógyszerszedés már nagyon gyorsan – akár napokon belül életveszélyes komplikációkkal járhat. Például szívinfarktus, koszorúér tágítást követően a gyógyszerek elhagyása ismételt infarktushoz vezethet.
Valamely kardiovaszkuláris eseményt követően a célzott terápia orvosi utasítás szerint javasolt.
Melyek azok a tényezők, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai közé tartoznak?
Dr. Kuti Ferenc:
A szív- és érrendszeri betegségek megelőző állapotai a dohányzás, elhízás melyek talaján kialakulhat magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, illetve nem változtatható rizikóként megjegyezhetjük, hogy fiatal korban a férfiaknál nagyobb eséllyel alakul ki érrendszeri elváltozás.
Rizikófaktorok alapján a kockázati besorolást a SCORE táblázat alapján végezhetjük el.
Étkezés szempontjából melyek azok az ételek, amelyekkel a legjobban tudjuk támogatni szívünk megfelelő működését?
Dr. Kuti Ferenc:
Az étkezés a rizikófaktorok csökkentésének sarokpontja!
A táplálkozás alapja a mediterrán vagy ennek megfelelő étrend, ezt egészítjük ki magas vérnyomásban a sófogyasztás csökkentésével, cukorbetegségben a szénhidrát korlátozásával vagy a telítetlen zsírok előnyben részesítésével magas koleszterinszint esetén.
A diéta során a mennyiség is fontos az elhízás megelőzése érdekében. Magyarország lakosságának egészségi állapotát jelentősen befolyásolja az alkoholfogyasztás is, amely káros hatásai között szerepel a szívelégtelenség kialakulása is.
Jobban oda kell(ene) figyelnünk magunkra, ha a családban volt már valakinek szív-és érrendszeri megbetegedése?
Dr. Kuti Ferenc:
Amennyiben a közvetlen családtagok kardiovaszkuláris betegségben szenvednek, hasznos a rizikófaktorok felderítése, illetve rendszeres ellenőrzése.
Fotó: Pexels
Mit tehetünk a szívünk egészségéért a különböző korcsoportokban?
Dr. Kuti Ferenc:
Érdemes fiatalon elsajátítani az egészséges életmód alapjait. Fontos, hogy tartós siker helyes életmóddal érhető el és nem alkalmankénti diétával. Amennyiben fiatalkorban sikerül egy egészséges életritmust felépíteni, az megalapozhat egy sokkal tartalmasabb és egészséges felnőttkort.
Panaszmentes férfiak esetén 40, nőknél 50 év alatt rizikóbecslés nem szükséges. Felnőttkorban a rizikófaktorok esetleges kialakulására kell figyelni, esetenként ellenőrizni a vérnyomást, vércukrot és koleszterinszintet, mivel ezek sok esetben lassan és panaszok nélkül súlyosbodnak.
Amennyiben kialakultak a szív és érrendszeri betegségekre hajlamosító tényezők, ilyenkor rizikóbecslés és a megelőző állapotok terápiája szükséges.
Melyek azok a figyelmeztető jelek (akár fiatalabb, akár idősebb korban), amelyekre oda kell figyelni, és érdemes akár kardiológust is felkeresni?
Dr. Kuti Ferenc
Lényegesek a szűrővizsgálatok, mivel a rizikófaktorok gyakran panasz nélkül alakulnak ki.
Érdemes akár otthon esetenként vérnyomásnaplót készíteni, vagy alkalomszerűen vérvétel kapcsán koleszterinszintet és a vércukorszintet ellenőriztetni. Intő jel lehet magas vérnyomásban a tarkótájról induló gyakori fejfájás, magas cukorszint esetén az émelygés, gyakori éjszakai vizelési inger.
Ha a napi feladatainkban, vagy sport közben a teljesítményünk csökkenését észleljük, esetleg terhelésre már nehezebb légzés, mellkasi fájdalom jelentkezik, akkor kardiológusi vizsgálat is indokolt!
Vannak- e olyan tévhitek, amelyek gyakran elhangzanak, ha a szív egészségének megőrzéséről van szó, viszont inkább ártanak, mint használnak?
Dr. Kuti Ferenc
Javasolják az acetil-salycilsav (Aspirin) kis dózisú szedését, azonban az alkalmazásban meg kell különböztetnünk a megelőzés szintjét. Amennyiben nem történt még kardiovaszkuláris esemény, ilyenkor csak a SCORE táblázat alapján magas rizikójú csoportba tartozó betegeknek javasolt. Fontos, hogy harmadlagos megelőzés esetén, tehát kardiovaszkuláris eseményt követően az egyik legfontosabb gyógyszer.
Egészséges táplálkozás kapcsán gyakori hiba, hogy az ételek megfelelőek, talán még az összetevőik aránya is rendben van, de a mennyiségük nagyon sok.
Érdemes az étel összeállításánál kalóriatáblázatot és mérleget használni. A napi energiaszükségletünk 2500 kalória körül van napi tevékenységtől függően, ehhez kell igazítani a bevitelt is.
Sokszor találkozunk azzal kifogással amikor a mozgást említjük, hogy dolgozok egész nap és ott mozgok eleget! A munka nem sport!
Éppen ezért olyan testmozgás javasolt, amely legalább 30 percig tart és 3-4 alkalommal akár 170 bpm-t is eléri a pulzus.
A homeopátiában alkalmazott szerek mellett is szükség van terápia hatásosságának ellenőrzésére, a lényeg, hogy ne alakuljon ki szövődmény (pl.: lehet bizonyos homeopátiás szerekkel határérték vérnyomást elérni, de ha az ultrahangon a szívizom megvastagodásának jelei vagy a szemfenékvizsgálaton érelváltozások jelennek meg, akkor a terápia hatástalan!)
Fotó: Shutterstock
