Tévhit, hogy a fogamzásgátlás a nők dolga! – interjú Cserháti-Herold Jankával

Szerinted ma, 2024-ben, hol tartunk a fogamzásgátlás témájában? Főleg a magyar viszonylatokra gondolok.

Cserháti-Herold Janka: Szerintem az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött a társadalom ebben a témában. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a tudatosság az élet számos területén megjelent, így a fogamzásgátlásban is. Úgy látom, megfogalmazódott egy igény, hogy az emberek többet tudjanak egy adott témáról és általánosságban is többet beszélünk mentálhigiénés kérdésekről, ciklusról vagy éppen tudatos vagy hormonmentes fogamzásgátlás témájáról.

Mennyire tudatosak a nők, illetve a férfiak ezen a téren?

Cserháti-Herold Janka:

Úgy vélem, hogy a tudatos fogamzásgátlás elsősorban még mindig női téma, de szeretném hinni, hogy a férfiak körében is egyre jobban terjed.

A nők viszont még mindig több időt és energiát fektetnek a megoldások és a módszerek felkutatására. Például a webshopunkban azt figyeltem meg, hogy az esetek többségében a nők vásárolják még az óvszert is. Kérdés, hogy ez párkapcsolatban mennyire megfelelő és kényelmes megoldás mindkét fél számára.

Ezek szerint a fogamzásgátlás még mindig a nők feladata? Vagy létezik már férfiak számára készült fogamzásgátló? Te hogy látod ezt?

Cserháti-Herold Janka: Sajnos azt kell mondjam, férfi fogamzásgátlás területén nincs előrelépés. Minden évben megjelennek hírek azzal kapcsolatban, hogy hamarosan jön az első, férfiak számára készült fogamzásgátló, azonban a siker ezidáig elmaradt. Volt már szó vitaminról, injekcióról, de kísérleteztek más hormonális készítménnyel is. De végül egyik készítmény sem jutott el a piaci forgalmazásig. Így az ellenkező nem számára marad az óvszer és a megszakítás, ezeket alkalmazzák a legtöbben.

Előző interjúnkban mesélted, hogy egy workshop keretén belül három külföldi orvossal beszélgettél arról, mennyire komplex folyamat felmérni azt, kinek milyen fogamzásgátlási módszerre van szüksége. Ez a szemlélet még mindig nem elterjedt. Véleményed szerint hol érdemes kezdeni – akár felnőttkorban –, és milyen szakemberhez kell elmennie annak, aki nincs tisztában a lehetőségeivel? Aki most lépett a tudatosság útjára, mi alapján választhat magának fogamzásgátló módszert?

Cserháti-Herold Janka: Ideális esetben van egy személy, például az orvosunk, akihez bizalommal fordulhatunk és elmondhatjuk neki, hogy a hormonmentes fogamzásgátlás mellett döntöttünk, anélkül, hogy emiatt megszégyenítés vagy kioktatás várna ránk. Szerencsére úgy veszem észre, hogy már ebben a hozzáállásban is van változás, főként a fiatalabb orvosgeneráció tekintetében.  

Fontos, hogy megkapjunk minden tájékoztatást a lehetőségeinket illetően. Ha a nőgyógyászunknak adott esetben nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű információ, akkor merjen bennünket tovább irányítani a megfelelő szakemberhez. Ez valóban egy összetett folyamat, amely sok időt és energiát igényel, hiszen az első és legfontosabb lépés, hogy megfigyeljük és megismerjük testünk működését.

Azután pedig felmérjük saját igényeinket, hogy milyen hormonmentes fogamzásgátlás mellett döntünk. Nagyon sok opció létezik, csupán ki kell választanunk a nekünk megfelelőt. Többek között a kurzusaimon ehhez is segítséget nyújtok, hogy a nők tudatosabban viszonyuljanak a fogamzásgátláshoz és az egész ciklusukhoz.

Ez mit jelent számodra a tudatosság, fogamzásgátlás, hormonmentes fogamzásgátlás, menstruációs ciklus, valamint termékenység terén? 

Cserháti-Herold Janka: Nekem a tudatosság abszolút megváltoztatta az életemet. Rájöttem, hogy bizonyos szinten összeérnek a szálak: valaki a táplálkozás irányából indul el, valaki a környezetvédelem oldaláról közelíti meg, míg mások részt vesznek egy termékenységtudat-tanfolyamon és rájönnek, hogy minden mindennel összefügg.  

Én is azt gondoltam, hiába táplálkozok egészségesen vagy mozgok eleget, ha a ciklusomra nem figyelek oda! Hatalmas segítség, hogy tudom, mi zajlik a testemben és ezáltal mindenre fel tudok készülni. Tisztában vagyok vele, mikor melyik ciklusszakaszban tartok és ez nem csak a fogamzásgátlást könnyíti meg, hanem sokszor magyarázat egyéb testi vagy lelki tünetekre.

A termékenységtudat-módszer azonos a naptármódszerrel? Mire kell ügyelni az alkalmazásánál?

Cserháti-Herold Janka: Sokan keverik, de nem azonos a két módszer. A naptár módszer statisztika alapú. Azt veszi alapul, hogy az átlagos ciklus huszonynyolc napos, ebből vissza kell számolni tizennégy napot, mert nagyjából a ciklus közepén van az ovuláció, ekkor van pár nap, amikor érdemes odafigyelni, hiszen ekkor magas a megtermékenyülés esélye. Ez azonban nagyon általános, egyáltalán nem veszi figyelembe a test egyedi működését és folyamatait.  

Ellentéteben a termékenységtudat-módszerrel, mely az ösztrogén és a progeszteron változását figyeli meg a szervezetben három elsődleges termékenységi jel alapján: az első az alaptesthőmérséklet, mely a progeszteron hatására emelkedik meg.  

A másik a méhnyaknyák milyensége és változása, mely az ovulációhoz közel az ösztrogén hormon hatására termelődik. Ez azért fontos, mert a méhnyak mirigyei tartják életben a spermiumokat és „üzemanyagot” biztosítanak nekik a hüvely savas közegében a szabad mozgáshoz. Illetve a harmadik a méhnyak állása.

Ezt egy ciklustáblázatban kell összesíteni, így minden hónapban kapunk egy ciklusgörbét, melyben a termékenységi ablakot, vagyis az ovuláció körüli időszakot keressük. Amikor megindul az ösztrogéntermelődés és a méhnyaknyák termelődése, onnantól ez a termékenységi ablak megnyílik, tehát a ciklusunk termékeny szakaszába léptünk, amikor a progeszteron hatására megemelkedik a testhő, akkor az azt jelenti, hogy megtörtént az ovuláció. A gyakorlatban a nyák megjelenése megnyitja a termékenységi ablakot, míg a hő megemelkedése bezárja azt. 

Legtöbbször a menstruációt tartjuk a ciklus legfontosabb eseményének, pedig az egész folyamat központja az ovuláció. Az ovuláció pillanatától pedig eldönthetjük, hogy mi a cél: gyermektervezés vagy védekezés. Ha az utóbbi, akkor egy pontos szabályrendszer áll rendelkezésünkre, hogy a biztonságos és hormonmentes fogamzásgátlás módszerét alkalmazzuk, a termékenységtudat-módszert.

Ezt oktatom a tanfolyamaimon. A cikluskövetés azonban nemcsak fogamzásgátlásra alkalmas. Havonta átfogó képet kaphatunk szervezetünk egészségügyi állapotáról, akár egy diagnózis. Láthatjuk, hogy mikor volt túl hosszú vagy rövid a ciklusunk, vagy milyen hormonális változások történtek. Ha például migrénnel küzdünk, szoktam javasolni, bátran írjuk bele a ciklusgörbénkbe, hiszen fontos információként szolgál, melyik szakaszban jelentkezik, s így sokszor láthatóvá válik, ha van összefüggés.

Annak ellenére, hogy a hormonmentes fogamzásgátlás híve vagyok, oktatom és foglalkozom a témával, mégis felhívom rá a figyelmet, hogy ebben a formában ez a módszer nem való mindenkinek. Például egy tinilánynak közel sem.

Ebben a tekintetben mit tanácsolnál a mai anyáknak, akik a lányukkal szeretnének beszélgetni a fogamzásgátlásról? Mit javasoljanak nekik, és hogyan kezdjék el együtt?

Cserháti-Herold Janka: Véleményem szerint a kommunikáció az egésznek az alapja, melynek már kicsi gyerekkortól kezdve, folyamatosan történnie kellene. Így később, kamaszkorban meglesz az fajta nyíltság és bizalom, melynek hatására a gyerekek is mernek beszélni és kérdezni a szexről és a fogamzásgátlásról, akár a hormonmentes fogamzásgátlás alternatívájáról. Így sokkal könnyebb a szülőnek is, mikor eljön az a pont, hogy komolyan elmélyedjenek a témában. Ez lányoknál és fiúknál is egyaránt fontos.  

Azt szoktam javasolni, hogy a szülő is bátran merjen visszakérdezni, hogy miért lényeges a gyermeknek a téma, miért pont most jött elő, mit szeretne pontosan tudni. Elengedhetetlen figyelembe venni a gyermek életkorát, de serdülők esetén már bátran beszélhetünk nyíltan és tabuktól mentesen. Ne szégyelljük azt sem, ha valamire nem tudjuk a választ, inkább javasoljuk, hogy járjunk közösen utána. Fogamzásgátlás terén ugyanez a helyzet.

Tinédzser korban az elsődleges a terhesség elkerülése, erre a legjobb módszer az óvszer használata. Ehhez azonban már kell a másik fél, vagyis a fiúk megfelelő szexuális nevelése. Ugyanúgy, mint a lányokkal, velük is nagyon fontos erről beszélni.

Mind a fogamzásgátlás – akár hormonmentes, akár nem –, mind a szexualitás egy nagyon rideg rendszerbe van ágyazva: hiányzik belőle a gyengédség és az együttérzés. Ez saját magunk és a testünk kapcsolatára is igaz lehet, hiszen sokunknak a test az utolsó, amivel foglalkozunk, ha már tüneteket produkál. Az sem vitás, hogy szükség lenne egy átfogó test- és szexedukációra. Mit gondolsz a tabumentes szexedukáció – széleskörben – megvalósulhat-e valaha itthon?

Cserháti-Herold Janka: Sajnos azt látom, hogy visszafelé haladunk ebben a témában. A szexedukációnak nincs nagy szerepe az itthoni oktatásban.  

Sok szülő úgy véli, az ő döntése, hogy a gyermeke mennyit tudhat az adott korban a szexről, ez azonban nem így van, hiszen a gyermeknek joga van a megfelelő minőségi információkhoz, nyilván korukat figyelembe véve.

Jó volna, ha a szervezetek, akik itthon foglalkoznak ezzel, előadásokat tarthatnának az iskolákban vagy a szülői munkaközösségek összefogva hívnának meg esetleg olyan előadókat, akik megfelelő tudást adnak át. De erre jelen pillanatbana törvényi szabályozás miatt nincs lehetőség az iskolák falain belül. A tanárképzésben sincs konkrét szexedukációs képzésterület,  külön hétvégi kurzusok vannak, melyeken a pedagógusok részt vehetnek. Azonban mindenképp egy hosszabb képzési folyamat lenne ideális a szexuális nevelés módszertanát tekintve, ahol nem lenne a helyes óvszerhasználatra és a szexuális úton terjedő betegségekre hívnák fel a tanulók figyelmét, hanem a test és a lélek ennie kapcsolatára, a ciklus működésére, a konszenzus fontosságára. Azaz nem állna meg a prevenció alap szintjén, hanem megtanítaná azt is, hogy mitől lenne jó, kiegyensúlyozott és biztonságos kapcsolatunk magunkkal és másokkal.

Ha már tévhitek: mi a legnagyobb tévhit, amit szeretnél eloszlatni a fogamzásgátlással kapcsolatban?

Cserháti-Herold Janka:

A legnagyobb tévhit talán, amit szeretnék eloszlatni, az az, hogy a fogamzásgátlás a nők dolga.

Ennek nem így kéne lennie, hiszen a fogamzásgátlás közös ügy, közös felelősséggel, melyből mindkét félnek egyenlő arányban ki kell vennie a részét. Illetve a másik a nemi úton terjedő betegségekhez kapcsolódó tabusítás és szégyen. Merjünk erről bátran beszélni, akár alkalmi, akár tartós párkapcsolatban élve, és ne féljünk elmenni kivizsgáltatni magunkat, hiszen az ilyen szűrések is gyakran életeket menthetnek.