A hepatitis a máj akut vagy krónikus gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban fertőző vírusok okoznak. A máj az anyagcserénk központi szerve, szűrő és méregtelenítő szerv, és sok más szervünkkel ellentétben a megbetegedése akár hosszú időn át rejtve maradhat, ezért védelme kiemelten fontos feladat lenne.
A hepatitis világnapját 2004 óta rendezik meg szerte a világon, hogy felhívják a figyelmet a betegségre, valamint ezzel is ösztönözzék a megelőzést, a diagnózist és a kezelést. A világnap kapcsán Dr. Horváth Gáborral, a Budai Hepatológiai Centrum centrumvezető főorvosával beszélgettünk a megbetegedés mibenlétéről és a megelőzési lehetőségekről is.
2004-től rendezik meg szerte a világon július 28-án a hepatitis világnapját. Miért lenne fontos, hogy erről a megbetegedésről minél több szó essen?
Dr. Horváth Gábor: Nagyon fontos róla beszélni, hiszen a krónikus májgyulladást okozó vírusfertőzések világszerte igen nagy jelentőséggel bírnak, komoly egészségügyi problémát jelentenek. Számos vírus okozhat májgyulladást, köztük a hepatitis vírusok is, amelyeket A, B, C, D és E néven ismert fertőző betegségek csoportjára szokás felosztani. Ezek közül kettő, a hepatitis B és C emelkedik ki abban az értelemben, hogy ezek okozzák a legkomolyabb egészségügyi kockázatot.
Ezek a vírusfertőzések az esetek jelentős részében krónikussá válnak, vagyis a beteg élete végéig a szervezetében marad a vírus krónikus májgyulladást okozva, amely az évek, évtizedek alatt a májban fibrózist, májzsugort és májrákot okozhat. Ugyanakkor ezek a krónikus vírusok okozta fertőzések gyakorlatilag érdemi panaszt nem okoznak a beteg számára, ezért sokszor a májelégtelenség azon stádiumában kerülnek felfedezésre, amikor a kezelési lehetőségek már nagyon korlátozottak. Ilyenkor már csak a májátültetés jelenthet megoldást.
Ha időben kiderül a fertőzés, akkor gyógyíthatóak ezek a megbetegedések?
Dr. H. G.: Igen, a B vírus esetén ez a fertőzés kezelhető, a C vírus esetén pedig teljesen meg is gyógyítható. Így megelőzhető a súlyosabb betegség kialakulása, az életminőség romlása és a korai halál, de az egészségügy és a társadalom számára is egy igen jelentős megtakarítást eredményez.
Említette a hepatitis különböző típusait. Milyen jellemzői vannak az egyes típusoknak?
Dr. H. G.: Maga a betegség, illetve a betegség lefolyása lényegében nem különbözik attól, hogy a hepatitis B vagy a C vírus okozza-e. A különbség inkább a terjedésben figyelhető meg. Itt kell megemlítenünk a megelőzés fontosságát, ehhez pedig ismernünk kell a terjedési módokat.
A hepatitis B és C vírusokra is igaz az, hogy fertőző, de nem ragályos betegségekről van szó. Ragályos betegségek például az influenza, a bárányhimlő vagy éppen a covid, amelyek cseppfertőzéssel terjednek.
A hepatitis említett típusai nem így terjednek. Szoros kontaktussal, például szexuális úton adható a fertőzés egy másik személynek. A fertőzés mindkét típus esetén az egyén vérében található meg, ezért a fertőzött vérrel szennyezett eszközzel okozott sérülés útján is terjedhetnek. Például a tetoválások készítése alkalmával a fertőzés a nem steril eszközök használatának vagy az alkalmazott festékek szennyeződésének tudható be.
A fertőzéseket Magyarországon a B vírus esetében 1972 óta, a C vírus esetében 1992 óta tudjuk kimutatni, azóta a véradókat szűrik is ezekre a vírusfertőzésekre.
A krónikus megbetegedések kapcsán említette, hogy igazából nincsenek tünetei. Mi a helyzet az akut hepatitis fertőzéssel?
Dr. H. G.:
A heveny vírusfertőzés heveny májgyulladást okoz, amely során kb. az esetek felénél jelentkeznek tünetek is. De ezek nem ritkán enyhe tünetek, például hányingerrel, émelygéssel, rossz közérzettel, kis hőemelkedéssel. Ezekkel a panaszokkal nem feltétlenül fordul a beteg orvoshoz, de ha esetleg el is megy, és a tünetek nem súlyosak, valószínűleg akkor sem készül laborvizsgálat. Amennyiben a fertőzés sárgasággal jár, akkor természetesen egyértelmű, hogy miről van szó, de a hepatitis B és C fertőzéseknek ez mindössze 20-30%-ában fordul elő.
Ezzel szemben például az A típusú megbetegedés 70-80%-ban sárgaságot okoz, de hasonló ragályos vírusfertőzést tud okozni az E típus is. Az A és E típusok minden esetben spontán meggyógyulnak, akárcsak egy kanyaró vagy himlő, és hosszútávon nem veszélyeztetik a beteg egészségi állapotát.
A fertőzés szempontjából kik tartoznak a fokozottan veszélyeztetett csoportba?
Dr. H. G.: Azok esetében, akik 1992 előtt vért vagy vérkészítményt kaptak kiemelten fontos lenne, hogy célzott vizsgálaton essenek át. Megfertőződhetnek az egészségügyi dolgozók is a tűszúrásos balesetek kapcsán. Veszélyeztetett csoportba tartozhatnak azok a személyek is, akik több tetoválással rendelkeznek, és nem teljesen korrekt körülmények között készültek el ezek a munkák. Elsősorban a B típusú megbetegedésre jellemző, de a hepatitis C esetén is jellemző a szexuális úton történő terjedés, a nyálkahártya sérülékenysége miatt elsősorban a férfi homoszexuálisok vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak. Napjainkban a leginkább veszélyeztetett csoportot az intravénás droghasználók alkotják. Nem rendelkezik mindenki saját tűvel, a közös tűhasználat pedig hatalmas kockázati tényezőt jelent.
Amikor erről a csoportról beszélünk, akkor a társadalom nagyon sok esetben csak legyint, sokszor még az egészségügyi dolgozók is. Pedig az ő gyógyításuk kivitelezhető, és a betegség terjedését előzi meg: nemcsak őket gyógyítjuk meg, hanem megakadályozhatjuk azt is, hogy mások megfertőződhessenek. Fontos megemlíteni azt is, hogy nem mindenki drogfüggő, aki kipróbálja a vénás drogokat, és aki egyszer- egyszer él ezzel a szerhasználattal, az szinte biztosan nem rendelkezik saját tűvel. Tehát a veszély nagyon nagy és elegendő mindössze egy ilyen alkalom a megfertőződéshez.
A Májbetegekért Alapítvány weboldalán egy online kérdőív is elérhető azzal kapcsolatban, hogy kik tartoznak a veszélyeztetett csoportokba. Ezt a beteg otthon ki tudja tölteni.
Megközelítőleg mennyi embert érint a világon, illetve Magyarországon ez a megbetegedés?
Dr. H. G.: Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 300-400 millió között van a hepatitis B vírussal fertőzöttek száma, a C vírussal fertőzöttek száma valamivel alacsonyabb, nagyjából 150-180 millióra becsülik. A hepatitis B vírussal fertőzöttek száma Afrikában és Ázsiában a legmagasabb, Magyarországon a lakosság kb. 0,4-0,5%-át érinti a B és a C típus is egyaránt. Fontos azonban tudni, hogy lakossági szintű szűrővizsgálatok nem történtek, tehát pontos számadatokkal nem rendelkezünk.
Egyébként a WHO globális hepatitis-stratégiája – amelyet minden WHO-tagállam támogat -azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 90%-kal csökkenjen az új hepatitis fertőzések száma, és 65%-kal a halálozásoké.
Napjainkban a legnagyobb kihívás és feladat számunkra tehát éppen az, hogy megtaláljuk a fertőzött embereket úgy, hogy az adott személyek nem tudnak a fertőzöttségükről, nincsenek tüneteik, panaszaik. A probléma pedig éppen az, hogy ha nem történik célzott vizsgálat, akkor a fertőzés nem derül ki. A megoldás talán az lehetne, ha legalább a veszélyeztetett csoportok szűrését elvégezzük.
Persze az optimális az lenne, ha az egész lakosságot le lehetne szűrni. Ez azonban sajnos nem kivitelezhető sem szervezésileg, sem anyagilag.
A hepatitis fertőzések mibenlétéről és a megelőzési lehetőségekről Dr. Horváth Gáborral, a Budai Hepatológiai Centrum centrumvezető főorvosával beszélgettünk.
Főkép: Shutterstock
