Február 14-e a szerelmesek mellett az epilepsziások világnapja is. A betegséget sok helyen még mindig nem agyműködési zavarnak tudják be, ezért az epilepsziában szenvedők jelentős része nem jut gyógykezeléshez. A szerencsések viszont ma már Magyarországon is hozzájuthatnak epilepszia roham-jelző segítőkutyához. De hogyan segíthetnek a kutyák az epilepsziás rohamok előrejelzésében? Hogyan viselkedjünk egy segítő kutyával? Miért lehet, hogy a kutya lassan szinte átveszi a gyerekek szerepét sok párnál? Dr. Kubinyi Enikőt, az ELTE Etológia Tanszék egyetemi tanárát, biológust, etológust kérdeztük.
Hány embert érint az epilepszia?
Az epilepszia szó görögül „fogva tartást” vagy „megragadást” jelent. Az emberiség fél százaléka szenved epilepsziában, azonban csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal átél epilepsziás rohamot. Az összes epilepsziás megbetegedés kétharmada a gyerekkorban kezdődik, de e betegek többsége a kamaszkorig meggyógyul.
Az epilepsziát az agy elektromos jelzéseinek megszakadása okozza, ami rángásokban nyilvánul meg. A betegség lehet örökletes, okozhatja születéskor bekövetkezett oxigénhiány, vagy szélütés is.
Az emberek többnyire csak az eszméletvesztéssel járó úgynevezett nagy rohamot ismerik, de ez csak egyike az epilepszia harminc különböző megjelenési formájának. Van például úgynevezett kis roham is, amely rövid ideig tartó szellemi kieséssel jár, máskor a beteg pár pillanatra csupán összerándul, mintha megrettent volna valamitől, illetve elrévedt, elbambult volna. A beteg a roham ideje alatt történtekre általában nem emlékszik vissza.
Az epilepszia napjainkban Magyarországon közel 150.000 embert érint.
Epilepszia roham-jelző kutyák
A Kutyával az Emberért Alapítvány és a debreceni PACSI Alapítvány 2007 év végén hazánkban is elindította az epilepszia roham-jelző kutyák kiképzését és rászorultakhoz való eljuttatását. Az epilepszia roham-jelző kutyák már Európa több országában is nagy népszerűségnek örvendenek, és a váratlanul bekövetkező rohamok előre jelzésével, illetve a rohamok közbeni /alatti segítségnyújtással számos beteg embernek könnyítik meg nagyban a mindennapjait.
Hogy tudnak segíteni a kutyák az epilepsziás embereknek, és hogy változott meg az ember és kutya kapcsolata az utóbbi évtizedekben? Többek közt erről is kérdeztük Dr. Kubinyi Enikőt, az ELTE Etológia Tanszék egyetemi tanárát, biológust, etológust, az MTA doktorát, aki jelenlegi kutatásaiban a kutya-ember kapcsolattal, valamint a kognitív öregedés és a szaglás viselkedési, genetikai és idegtudományi hátterével foglalkozik.
Mit kell tudnunk a speciálisan képzett segítőkutyákhoz való hozzáállásról?
Dr. Kubinyi Enikő:
A speciálisan képzett segítőkutyáknak a gazdájukra kell fókuszálniuk, őket kell segítenük. Ezért ha egy idegen például megsimogatja a segítőkutyát, azzal a munkáját zavarja meg.
Ezek a segítőkutyák általában jól kiválogatott és képzett kutyák, barátságosak, tehát nem azért nem tanácsos őket megsimogatni, mert bárkire veszélyt jelentenének, hanem azért, mert azzal elvonjuk a figyelmüket a gazdáról.
Így néz ki pontosan a segítőkutya etikett:
- Ha találkozunk egy megkülönböztető jelzéssel (hámmal vagy kendővel) ellátott kutyával, akkor valószínűleg egy magas szinten képzett segítőkutyával állunk szemben. A kutya valószínűleg dolgozik, ezért bármennyire is aranyos és szimpatikus, ne akadályozzuk meg őt abban, hogy ellássa a feladatait!
- Ha kiképzés alatt álló kölyök vagy felnőtt kutyával találkozunk (rajtuk is van kendő vagy hám), akkor még körültekintőbbnek kell lennünk, mert egy váratlan esemény hatására akár az egész napi munka kárba veszhet!
- Mielőtt megsimogatnánk vagy beszélnénk a kutyához, kérdezzük meg a gazdájától, hogy megérinthetjük-e. Ha ő nemet mond, akkor vegyünk nagyon komolyan a választ! Egyes kutyák olyannyira figyelnek a gazdájuk biztonságára, hogy akár a gazda elleni támadáskést is értelmezhetnek egy váratlan érintést.
- Soha ne ajánljunk fel ételt szolgálatban lévő kutyának, ez egy figyelemelterelő eszköz!
- Ne engedjük meg a saját kutyánknak, hogy szimatolja, üldözze, megpróbálja játékba hívni a segítőkutyát, ha az épp dolgozik!
Fotó: Faragó Tamás
Hogy tudják megérezni a kutyák egy-egy epilepsziás roham közeledtét?
Dr. Kubinyi Enikő: Több évtizedes észrevétel, hogy vannak olyan nagyon érzékeny kutyák, amelyek észreveszik az epilepszia közelgő rohamának egy-egy jelét, minden kutya a saját gazdájánál. Őket meg lehet tanítani arra, hogy ilyenkor adjanak le vészjelzéseket, például álljanak szorosan a gazda mellé, böködjék a csuklóját vagy hívjanak segítséget, például nyomjanak meg egy vészcsengőt. Ha van idő felkészülni a rohamra, akkor maga az epilepsziás is tud segítséget hívni.
Ezeket a kutyákat szinte már újszülött korban elkezdik kiválogatni. Nem teljesen világos, hogy a kiválogatásukra használt tesztek miképp működnek, de az biztos, hogy valamiféle érzékenységre szűrnek ilyenkor. Vagyis arra, hogy a kutya nagyon figyeljen oda a saját gazdájára, és reagáljon érzékenyen az ő jeleire.
Egy roham nagyon ijesztő tud lenni, különösen akkor, ha a kutya szeretett gazdájával történik, vagyis a kutya is spontán idegesebb, izgatottabb lehet a roham közeledtével. Megfelelő képzéssel jól rá lehet erősíteni, hogy ez az idegesség a gazda számára is észrevehető jelekben mutatkozzon meg, illetve, hogy a kutya megtanuljon ebben a helyzetben segítséget hívni.
Az lehet tudni, hogy mire reagál ilyen helyzetben pontosan a kutya?
Dr. Kubinyi Enikő: Hogy mire reagál pontosan, azt tudtommal egyelőre nem lehet tudni, de az biztos, hogy valamiféle biokémiai változásokra, megváltozott szagokra, amit a kutyák jobban megéreznek, mint mi magunk. A kutyák nagyon jól figyelnek a viselkedésbeli változásokra is, arcra, gesztusokra, tehát az epilepsziás roham aggasztó jeleit is nagyon jól tudják monitorozni.
Nemcsak a társállatok száma nőtt meg, de a hozzájuk való kötődésünk is megváltozott itthon. Ezzel kapcsolatban készítettetek néhány évvel ezelőtt egy felmérést. Mesélnél erről?
Dr. Kubinyi Enikő: 2015 környékén figyeltünk fel először arra az említett kérdőív kapcsán, hogy érzelmi szempontból mennyire fontos szerepet tölt be a kutya az emberek életében.
A felmérés eredményei szerint az általunk elért kutyatartók több mint 60 százaléka számára a kutyája bárkinél – adott esetben még a gyerekénél is – fontosabb.
Hozzá kell tennem, hogy ezt a felmérést egy ún. kényelmi mintán végeztük, tehát olyanokat kérdeztünk meg, akiket mi elérünk. De a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán is elvégeztük a kutatást, és ekkor az derült ki, hogy tíz magyar kutyatartó közül legalább egy részben vagy egészben egyetért azzal az állítással, hogy a kutyája minden emberi kapcsolatnál fontosabb számára.
Mi lehet az oka ennek?
Dr. Kubinyi Enikő: Sok oka lehet. Amit biztosan látunk például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a gyerekek születésének száma nem igazán változik, a kutyák száma viszont emelkedik. Amennyire megbízhatóak a magyar adatok, azok alapján azt látjuk, hogy itthon a gyerekek születésének száma csökken, a kutyáké pedig emelkedik. Ezek a trendek más európai országokban is megmutatkoznak.
Azt gondoljuk, hogy a születésszámok csökkenése az elérhető rokonok számának csökkenését is jelzi, ami azzal jár, hogy az emberek életéből hiányzik az a szociális támogatás, amihez társas fajként evolúciósan adaptálódtunk. A kutyák részben pótolják ezt a hiányt, feltétlen szeretetet adnak, és gondoskodni lehet róluk.
Változás történt abban a tekintetben is, hogy sokak kezéből kicsúszott az irányítás a saját életük fölött. Számukra talán megnyugtató lehet, ha egy élőlényt kontrollálhatnak, irányíthatnak.
A kutyák evolúcióját hogy befolyásolja az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be az ember életében?
Dr. Kubinyi Enikő: Ha evolúcióról beszélünk, akkor genetikai változásokat figyelünk. Igen, változik a kutyák génkészlete.
Azt látjuk, hogy egyre elterjedtebbek azok a kutyák, amik külsejükben és viselkedésükben is gyerekszerűbbek. Magyarországon jelenleg a francia bulldog a leggyakrabban törzskönyvezett kutya.
40 évvel ezelőtt sokkal kevesebb rövidfejű kutyát láthattunk. A kutyák testmérete is jelentősen lecsökkent. Az emberek szándékosan olyan fajtákat keresnek, amelyek méretükben és viselkedésükben, küllemükben is kisgyerekszerűek.
Fotó: Molnár András Dávid
Ez a közelség a kutyák viselkedésére is hatással van?
Dr. Kubinyi Enikő: Igen, természetesen, az ő viselkedésük is nagyon változatos. A kutya viselkedését nemcsak a nevelés alakítja, hanem a genetika is.
Egy farkasszerű fajtából nehezebb egy elkényeztetett ölebet nevelni, mert ledobja magáról ezeket a mintákat, óriási mozgás- és foglalkoztatás igénye van. Ellenben vannak olyan fajták, amelyeknek nagyon alacsony a mozgásigénye, bújósak, barátságosak, keresik a fizikai kontaktust.
A városi életmód evolúciós szempontból a kisebb testű és nagyon barátságos kutyáknak kedvez.
Az állat/kutyatartásban megfigyelhetők változó tendenciák? Felelős állattartók a magyarok?
Dr. Kubinyi Enikő:
Ha azokat a számokat nézzük meg, hogy mennyi kutya van menhelyen az országban, akkor az európai viszonylatokat nézve nem felelős állattartók a magyarok.
Az északi országokban az egy kimondottan ritka pillanatnak számít, hogy talál valaki az utcán egy kóbor kutyát, és azonnal megindul a segítségnyújtás. Ilyen szempontból tehát van még hová fejlődnünk.
Mitől lesz valaki felelős állattartó?
Dr. Kubinyi Enikő: Ha visszafelé indulunk el, a menhelyek kérdésétől, akkor egy felelős kutyatartó sosem fog olyan helyzetbe kerülni, hogy a kutyája menhelyre kerüljön. Sok kutya azért kerül menhelyre, mert eleve be sem kellett volna szerezni.
Felelős állattartóként alapvető dolog az, hogy ember átgondolja, hogy az életkörülményei, az életmódja megfelelőek-e ahhoz, hogy kutyát tartson, van-e a környezetében társas támogatás – ha ő épp nem tud a kutyával foglalkozni, lesz-e olyan, aki helyettesíti. Tisztában van-e a fajta tulajdonságaival, életmódjával.
Ha már a gazdánál van a nagyon gondosan kiválasztott kutya, akkor fontos, hogy azzal az állattal naponta több órát foglalkozni kell, lemozgatni. Jó dolog, ha találkozik a fajtársaival, ha minél többet játszanak vele. Meg kell tanítani neki az együttélés szabályait. Főként ezektől a dolgoktól lesz valaki felelős állattartó.
Mi mindben tudnak a segítségünkre lenni a kutyák?
Dr. Kubinyi Enikő: Ahhoz, hogy az ember hosszú és egészséges életet éljen, elengedhetetlenek a társas kapcsolatok. Fontos, hogy az embernek legyenek barátai, szerettei, akikkel jó kapcsolatokat is ápol. Ha egy kutya segíti ezeknek a kapcsolatoknak a kiépítését – el lehet vele járni sétálni, sportolni, vadászni, közben másokkal találkozni és beszélgetni, akkor annak biztosan nagyon jó hatása van. Mivel a kutyáknak általában nagy mozgásigénye van, ezért a gazdájának is mennie kell vele, le kell mozgatni őt, ami az ember egészsége szempontjából egy remek lehetőség.
Természetesen a speciálisan képzett kutyák ezeken a dolgokon kívül még nagyon sok dologban tudják segíteni a gazdájukat, legyen szó mozgássérültekről, vakokról, epilepsziásokról vagy éppen autistákról. Az ő életminőségükön nagyon sokat tud segíteni egy képzett kutya.
Fotó: Faragó Tamás
Hogy változik meg a kutyák szerepe az emberi életciklusok során?
Dr. Kubinyi Enikő: Ez nagyon érdekes, és nagyon jól szakaszolható is, összefügg azzal, hogy az emberek miképp fejlődnek. Egy családban, gyerek mellett élő kutya olyan, mint egy testvér, egy játszópajtás. Kamaszkorban egy barát, aki ad egy kis magabiztosságot, akin keresztül könnyebben lehet kapcsolódni másokhoz. Ha az ember elköltözik a családjától, akkor szinte olyan, mint egy partner, aki enyhíti a magányt.
