Monofóbia, autofóbia eremofóbia – három kifejezés, amely bár hasonlít a társfüggőséghez, annak egy sokkal súlyosabb és fenyegetőbb, fizikai tünetekkel együttjáró változatát jelöli. Ezek a kifejezések az elszigeteltségtől, magányosságtól vagy egyedülléttől való akut félelemre utalnak: mutatjuk, milyen jelekről ismerheted fel magadon és mit tehetsz, ha téged is érint ez a típusú fóbia.
Veled is megesett már, hogy egy baráti összejövetel után, miután mindenki hazament, hirtelen szorongás lett úrrá rajtad az üres lakás láttán? Talán azt is átérezted már, hogy a dologból komoly félelem, akár rettegés lett?
Ha a válaszod igen, nem vagy egyedül: egy tudományosan is magyarázható jelenségről van szó, amely bizonyos szinten mindannyiunkban kódolva van.
De mit is jelent valójában a magánytól való félelem? Mikor válik veszélyessé, milyen okok húzódnak meg a kialakulásának hátterében és mi jelenthet megoldást?
Az emberek többsége nem szeret egyedül lenni
Az emberi evolúció során mindig is kulcsszerepet játszott a túlélésben a csapatmunka, egymás támogatása, generációk egymásról való gondoskodása. A mamutvadászat kora óta eltelt jó pár évezred, a társadalmunk, a szociális viszonyaink pedig érthető módon rengeteg átalakuláson mentek keresztül ez idő alatt. Mára már egyáltalán nem létszükséglet, hogy egy csoport minden tagja segítse egymást, az ember egymaga is elboldogul. Ám a társas kapcsolatokra nem csak a szigorúan vett túlélés miatt van szükség: a lelki egészségünkhöz is elengedhetetlenek. Akadnak azonban olyan emberek, akiket elfog a pánik érzése már az egyedüllét gondolatától is.
Fotó: Pexels
Mi az oka, ha félünk egyedül?
Szakértők szerint egy nagyon gyakori félelemtípusról van szó, amellyel szinte mindenki küzd kisebb- nagyobb mértékben.
Ha az egyedülléttől csak átlagos mértékben félünk, az a szakemberek szerint egészségesnek mondható, egyfajta életmentő funkcióként működik. Az ember társas lény, már őseink is párokba, családokba, csoportokba és törzsekbe szerveződtek, hiszen így nagyobb esélyük volt a túlélésre és a szaporodásra, mint egyesével. Azokból a gyerekekből lett nagyobb eséllyel felnőtt, akik elkóborolva még azelőtt megérezték a többiek hiányát, hogy bajuk esett volna a vadonban.
Intő jelek
A szakértői vélemények szerint onnan tudhatjuk, hogy félelmünk túlzott és nem egészséges, hogy olyan helyeken is elfog a rettegés bennünket, ahol egyébként biztonságban kellene éreznünk magunkat. Például a saját otthonunkban.
Ha a lakásunkba belépve rendszeresen eluralkodik rajtunk az intenzív szorongás érzése, az mindenképp gyanúra adhat okot.
Természetesen nem kell minden esetben fóbiáról beszélnünk, mégis érdemes komolyabban is foglalkozni a dologgal. A monofóbia egy valós klinikai diagnózis, ez az érzés akár olyan méreteket is ölthet, amely negatív hatással lehet az egyén mindennapi életére: befolyásolhatja a döntéseit, munkáját, életminőségét.
Hol a határ?
A pszichológiában a fóbiák nem csupán kellemetlenséget, szomorúságot vagy éppen dühöt jelentenek, hanem egy szorongásos zavart. Ezt a zavart egy helyzettől vagy tárgytól való tartós és túlzott félelem határozza meg.
A szakértők szerint betegségről akkor beszélhetünk, ha a szorongás függetlenedik a realitástól, a valós veszélyhelyzettől, intenzíven jelen van az érintettek életében, valamint a félelem következményei már jelentősen befolyásolják az illető személy vagy környezetének életét.
Az embereknek körülbelül 14 százaléka küzd valamilyen fóbiával, a leggyakoribbak közé pedig a halálfélelem, a fulladástól való félelem és a támadástól való félelem tartozik, azonban a monofóbiás esetek száma is egyre növekszik.
Fotó: Pexels
A monofóbia különböző típusai
Vannak olyan, a monofóbiával küzdő egyének, akiknek arra van szükségük, hogy társuk mindig, minden helyzetben mellettük legyen. Másoknak pedig éppen arra, hogy bármilyen zárt térben is tartózkodnak, valaki más is legyen még ott rajtuk kívül.
A monofóbiában szenvedők bár tudhatják, hogy fizikailag biztonságban vannak, mégis leküzdhetetlen rettegés töltheti el őket bizonyos helyzetekben. Olykor ehhez nem is szükséges a konkrét helyzet, elég lehet már maga a gondolat is.
A monofóbia leggyakoribb formái
WebMD szerint a monofóbia sokféleképpen jelentkezhet, ám az oldal összegyűjtött néhányat a leggyakoribb formákról:
- félelem attól, hogy egyedül vagyunk otthon
- félelem a magányosságtól vagy magányosság érzésétől
- félelem attól, hogy elszigetelten érezzük magunkat
- félelem attól, hogy egyedül kell élnünk
- félelem attól, hogy elszakadunk egy bizonyos személytől
- félelem attól, hogy egyedül vagyunk nyilvános helyzetben
- félelem attól, hogy egyedül kell szembenéznünk egy veszélyes helyzettel
Fotó: Pexels
Mi jelenthet megoldást?
Fontos, hogy a szorongásos tüneteket mindig komolyan kell venni! Érdemes minél előbb egy szakemberrel konzultálni az állapotunkról, és az ő tanácsait betartva eljárni a probléma kapcsán.
A különböző fóbiákkal való megküzdést bizonyítottan segíti az expozíciós terápia, azaz a szembesítéses módszer. A monofóbia esetén érdemes lehet kipróbálni akár a szingli életmódot, amely sokak számára egy rettegett mumus, de szervezhetünk randevút önmagunkkal, vagy belevághatunk akár egy utazásba is teljesen egyedül!
Források: Nők Lapja, WebMD, Joy
Főkép: Pexels
