Az öngyilkosság súlyos társadalmi és egészségügyi probléma világszerte. Az egyén elkeseredett lépései mögött gyakran komplex pszichológiai, gazdasági és szociális tényezők állnak. Az elmúlt évtizedekben számos ország, köztük Magyarország is jelentős erőfeszítéseket tett az öngyilkosságok számának csökkentésére, ám még mindig sok ember veszti életét emiatt. Ahogy a szakemberek hangsúlyozzák: „Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem másképpen élni!”, ami jól mutatja, hogy az öngyilkosság megelőzése nem lehetetlen feladat, de mindenképpen kihívás, melyben figyelemmel és empátiával mi magunk is részt vehetünk.
Hazai öngyilkossági statisztikák
Magyarország sajnos hosszú ideig vezette az öngyilkossági statisztikákat Európában. Az 1980-as években rendkívül magas volt az öngyilkosságok aránya: évi 45-50 eset jutott százezer főre. Az elmúlt évtizedek során azonban jelentős javulás következett be, köszönhetően annak, hogy az öngyilkosság megelőzése érdekében számos országos szintű prevenciós program indult, valamint a mentális egészségügyi ellátás is fejlődött.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint
2022-ben az öngyilkossági arány Magyarországon 16-18 fő körül volt százezer lakosra vetítve, ami még mindig az európai átlag felett van,
de jelentős javulás az 1980-as évekhez képest. Fontos megemlíteni, hogy a férfiak több mint háromszor annyian követnek el öngyilkosságot, mint a nők. Mivel a nők gyakrabban választják a kevésbé erőszakos formákat – például a gyógyszerek túladagolását -, gyakrabban is élik túl a kísérleteket.
Az öngyilkossági kísérleteket azonban gyakran követi sikeres próbálkozás.
A férfiak ellenben nagyobb sikerrel hajtják végre elsőre az öngyilkosságot, mert inkább fegyvert vagy hasonló erőszakos formát választanak. A leggyakoribb módszer itthon az akasztásos halál. Az idősebb férfiak és a vidéken élő emberek különösen veszélyeztetett csoportnak számítanak, területileg főleg a keleti országrészben súlyos a helyzet. A tinédzseröngyilkosságok száma viszont stagnál, ami azt jelenti, hogy a tinédzserek mentális állapotára még mindig érdemes figyelni, és kísérletet tenni annak javítására.
Az öngyilkosság okai és rizikófaktorai
Az öngyilkosság mögött számos tényező állhat: mentális betegségek mint a depresszió, szorongás és egyéb pszichés zavarok, melyek jelentősen növelik az öngyilkosság kockázatát. Ezt fokozza, hogy
a férfiak körében még mindig nem megszokott beszélni ezekről a problémákról, és gyakran a segítség, támogató közeg valós vagy vélt hiánya vezet tragédiához.
Magyarországon szintén jelentősek az alkoholproblémák, de nem elhanyagolható a drogok szerepe sem, hiszen ezek szintén erős rizikófaktorok, különösen akkor, ha mentális problémákkal párosulnak. Hasonló kiváltó ok lehet a gazdasági nehézség.
A munkanélküliség, az anyagi gondok és a szociális izoláció is gyakran azt az érzetet keltheti, hogy nincs más kiút egy elkeserítő élethelyzetből.
Nem elhanyagolható ugyanakkor a személyes veszteségek szerepe sem: egy közeli hozzátartozó halála, válás vagy más nagy életkrízis szintén hozzájárulhat a depressziós és öngyilkossági gondolatok kialakulásához.
Fotó: Shutterstock
Az öngyilkosság megelőzése
Az öngyilkosság megelőzése több szinten történhet, beleértve az egyéni, közösségi és kormányzati szinteket is. Fontos prevenciós lépés a tudatosság növelése – nem véletlenül íródott ez a cikk sem. A társadalomban szükséges a mentális betegségekkel kapcsolatos ismeretek bővítése, hogy az emberek felismerjék a jeleket, és időben segítséget kérjenek, akár önmaguk, akár szeretteik számára.
Kormányzati szinten lényeges lenne a pszichológiai és pszichiátriai ellátás fejlesztése, a mentális egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének növelése, beleértve a pszichoterápiát és gyógyszeres kezeléseket. Ezek alapvető fontosságúak a megelőzésben. Sokak számára nem egyértelmű, de
van lehetőség TB-s pszichológiai és pszichiátriai ellátásra, ehhez még beutaló sem kell. Elég felkeresni a körzetünk rendelőjét, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy hova is tartozunk – a háziorvosunk minden bizonnyal rendelkezik a kellő információval.
Az első alkalommal pszichiáterrel fogunk találkozni, aki felméri, hogy mi a problémánk, mit szeretnénk, akarunk vagy nem akarunk gyógyszeres kezelést, esetleg szükséges-e, majd elirányít minket a megfelelő szakemberhez. Tény, hogy az ellátórendszerben kevesen vannak mind pszichiáterek, mind pszichológusok, de ne adjuk fel. Megéri megvárni az időpontot akkor is, ha az egy hónappal későbbre szól.
A támogatottság érzése már az első lépések megtétele után is érződik, és így nem kell azon aggódnunk, hogy anyagilag megengedhetjük-e magunknak a terápiát.
Szerencsére már itthon is több iskolában és munkahelyen elérhetőek bizonyos mentálhigiénés programok, legyen az iskolapszichológus vagy munkahelyi stresszkezelési, kiégéskezelési tréningek. Ezek segíthetnek a fiataloknak és a dolgozó felnőtteknek abban, hogy jobban megküzdjenek a stresszel és a szorongással.
Magyarországon szerencsére a fegyverhasználat korlátozása nagyban hozzájárul az öngyilkosságok csökkentéséhez. Kutatások szerint azokban az országokban, ahol a fegyverekhez való hozzáférést szigorúan szabályozzák, kevesebb az öngyilkosságok száma.
Mit tegyünk, mit ne tegyünk?
Az öngyilkosság megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy felismerjük a szorongás, a depresszió jeleit magunkon és egymáson is. A bezárkózás, a kedvetlenség, az elszigetelődés gyakori jellemzői annak, amikor valaki olyasmivel küzd, ami nehézséget okoz számára. A „Csak a fejedben létezik!”, „Ne szomorkodj már annyit!”, „Nincs is neked semmi bajod!”, „Majd elmúlik!” és az ehhez hasonló mondatok nem fognak segíteni, hiába mondjuk őket a legjobb szándékkal. Ha úgy látjuk, hogy valaki nehézségekkel küzd,
inkább ajánljuk fel az időnket. Ajánljuk fel, hogy meghallgatjuk az illetőt anélkül, hogy rögtön tanácsokkal bombáznánk. Esetleg kérdezzük meg, nem vágyik-e elterelésre, hiszen a negatív gondolatspirálból lehet, hogy pont az fogja kizökkenteni, hogy egy teljesen más dolgot csinál ahelyett, hogy a gondjain pörögne.
Fontos jel lehet a fizikai elhanyagoltság is. A fáradékonyság, levertség okán előfordulhat, hogy az amúgy, mentálisan egészséges ember számára legegyszerűbbnek tűnő napi higiéniai rutin is nehezére esik a depresszió jeleit mutató egyénnek. Ilyenkor nehézséget okozhat a fogmosás, zuhanyzás, hajmosás, mosás vagy a lakhelyének kitakarítása. Nagyon fontos, hogy ilyen esetekben felülkerekedjünk az előítéleteinken, és segítsünk a helyzeten. Ha rögtön ítélkezni kezdünk, mint például „Hogy tudsz így élni?”, „Nem szégyelled magad, ez undorító!”, „Nem olyan nagy dolog lefürdeni/elomosogatni néha, ne hisztizz!” és ehhez hasonló mondatokkal,
akkor azzal a bajbajutott ismerősünket csak méginkább belökjük az önutálatba, hiszen azt érzékeltetjük vele, hogy a minimumra sem képes. Mielőtt így reagálnánk, fontos belegondolnunk, hogy a mentális betegségek fizikai elváltozásokat mutatnak az agyban, ami azt jelenti, hogy ezt nem lehet csak úgy kitalálni és eljátszani.
A szennyezett környezet vagy rossz testhigiénia ugyanolyan zavaró a betegséggel küzdő ember számára, mint számunkra, csak ő ennek megoldását olyan óriási feladatnak látja, amely teljesen letaglózza, és megbénítja. Fontos tehát az empátia és az, hogy apró lépésekben haladjunk: igyekezzünk nem letámadni a bajbajutott ismerősünket.
Sokkal nehezebb azonban észrevenni a jeleket olyan embereken, akik általában vidámak, szószátyárak, látszólag nem küzdenek nehézségekkel.
Ne feledjük, az, aki depresszióval küzd, igyekszik elrejteni a nehézségeit a világ elől, hiszen az elutasítás és tagadás a leggyakoribb reakció, amivel találkozik.
Igyekezzünk tehát megértéssel, figyelemmel lenni irántuk, és ne ítélkezzünk.
Ha pedig te érzed magad hasonló helyzetben, ne félj segítséget kérni egy megbízható baráttól, családtagtól. Ha nem elérhető számodra a szociális háló, kérdezd meg a háziorvosodat, milyen módon érhetsz el pszichológiai segítséget. Illetve Magyarországon működik az ingyenes 116-123-as lelki segélyvonal, amely 0-24 órában elérhető.
Kiemelt kép: Shutterstock
Források:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2352827321002330?via%3Dihub
https://obuda.hu/kerj-segitseget-szeptember-10-az-ongyilkossag-megelozesenek-vilagnapja/
https://sos116-123.hu/hirek/az-ongyilkossag-megelozesenek-vilagnapja-204
https://www.ifjusagi-lelkisegely.hu/cikkek_layout.php?element_id=78
https://www.szilagyi-eger.hu/hu/c/szeptember-10-az-ongyilkossag-megelozesenek-vilagnapja
https://pszichoforyou.hu/4-dolog-az-ongyilkossag-megelozeseert/
