A lábadon rohamszerűen jelentkező kínzó fájdalom ébreszt éjszaka? Egyre nehezebben megy a mozgás? Ráadásul szereted a vörös húsokat, kolbászokat, belsőségeket, a feldolgozott ételeket, az alkoholok közül pedig különösen a sört? Nagy rá az esély, hogy köszvényben szenvedsz. Bár a köszvényt az idős emberek mozgásszervi betegségének gondolhatjuk, valójában egy többeket érintő anyagcsere problémáról van szó. Ha időben felismerik, kordában tartható, ezért nem árt tudni, hogy áll a húgysavszintünk. De mi köze a köszvénynek a húgysavhoz? Olvass tovább, és megtudod!
Mi a köszvény?
A köszvény egy anyagcsere-zavar, ami később mozgásszervi problémákat okozhat. Egészen pontosan a kristályarthritisek csoportjába tartozik, tehát egy olyan betegség, ahol kristályok okoznak a szervezetben ízületi gyulladást. A köszvényért az MNUM-kristályok (mononátrium-urát-monohidrát) felelősek, amelyek felgyűlnek az ízületekben, elváltozást okozva. Így alakulnak ki a köszvényes csomók, amelyek egy idő után például az ujjaik ízületein nagyon is jól láthatóak. Eleinte csak az alsó végtagokban rakódnak le ezek a kristályok.
Ha valaki éjjel arra ébred, hogy a legkisebb érintés is fájdalmat okoz például a nagy lábujj körül, akkor az nagy valószínűséggel köszvényes rohamot tapasztal. Ilyenkor a bőr kipirosodik, bársonyossá és meleggé válik. A lábujj körüli elváltozás másik elnevezése a podagra, ami valójában kengyelt jelent. Ugyanis akinek ilyen köszvényes rohama volt, az nem tudott lóra szállni, mert a kengyelbelépés fájdalmat okozott. A nagylábujj mellett a boka, térd, Achilles-ín is begyulladhat. Ez a köszvény első, akut szakasza, ami egy-két hét után magától elmúlik.
Ha ekkor a beteg nem fordul orvoshoz, könnyen beléphet az ismétlődő rohamok szakaszába, amikor a gyulladások gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ezután következik a krónikus szakasz, amikor a nagy intenzitású fájdalom megszűnik, viszont maga a fájdalom állandósul, és megjelenik a mozgáskorlátozottság. Nem érdemes ezt a szakaszt megvárni, nem csak a krónikus fájdalom miatt, hanem mert eddigre már rengeteg, akár visszafordíthatatlan változás is bekövetkezhet a szervezetben.
Hogyan alakul ki a köszvény?
A korábban említett gonosz kis kristályaink felelősek érte, ez világos. De honnan jönnek az MNUM-kristályok? Itt jön képbe a húgysav.
A húgysav a purin vegyületek lebomlásából következő végtermék. A purinok fontosak, segítik a sejtek és az élő szervezet működését, a DNS és az RNS felépítését, illetve zsír- és szénhidrát-anyagcserét. A szervezetünkbe a táplálékkal bevitt fehérjéken keresztül kerülnek, majd az emésztés során húgysav képződik belőlük, amely bekerül a keringésbe. A húgysav 70%-át a vesék szűrik ki, a maradékot kiizzadjuk, vagy a bélrendszerünk segít eltávolítani, persze csak ha egészségesek vagyunk. Amíg a húgysav megfelelően ürül a szervezetből, nincs semmi gond. Abban a pillanatban azonban, hogy a húgysav nem tud kiürülni, az egyensúly felborul.
Fotó: Shutterstock
Ezt hiperurikémiának hívjuk, és lehet elsődleges és másodlagos. Az elsődleges hiperurikémia oka valamilyen genetikai rendellenesség. Az esetek 10%-ában bizonyos enzimmutációk miatt fokozódik a húgysavképződés. A gyakoribb, 90%-ot kitevő eset viszont az, amikor a húgysavkiválasztás csökken, tehát nem ürül ki megfelelően a szervezetből.
A másodlagos hiperurikémia hátterében valamilyen jól meghatározható betegség, vagy a helytelen táplálkozási szokás áll. Itt is kétféle ok szerepel, egyrészt a húgysavképződés fokozódása, amelyet okozhatnak a vérképző szervek betegségei, vérszegénység, kiterjedt pikkelysömör, a nyirokrendszer daganatai, vagy a gyorsnövekedésű daganatok. A másik ok a húgysavkiválasztás csökkenése, aminek kiváltója lehet a krónikus veseelégtelenség, az ólommérgezés, a diabéteszes ketoacidózis, tejsavacidózis, vagy a tartós éhezés is.
A leggyakrabban férfiakat érint a köszvény, viszont menopauza utána a nőknél is fokozódik a kialakulás veszélye. Tévhit azonban, hogy ez a betegség csak időskorban jelenik meg. Sajnos a jóléti társadalmak életvitele elősegíti a köszvény fiatalkori kialakulását is, hiszen a rossz táplálkozási szokások növelik a létrejöttének esélyeit.
Hogyan előzzük meg a köszvényt?
Mivel a köszvény a jóléti társadalom betegsége, nagyrészt összefügg mostani életvitelünkkel. Bár csak a harmincas éveimben járok, nálam is kialakult a probléma, de mivel időben észlelte a háziorvosom, így még csak a hiperurikémia jelent meg a szervezetemben. A konkrét okot biztosan megállapítani nem tudtuk, de amikor először magas húgysavat mutatott a laboreredményem, éppen egy nagyon fehérjedús diétát követtem. Azóta gyógyszert kell szednem, melynek hosszútávú elmaradása nem kellemes élmény. Mivel aktív életet élek, sokat sétálok, napi 3-4 liter folyadékot fogyasztok és az étkezéseimre is figyelek, így még nem alakult ki a köszvény, szerencsére még akut rohamom sem volt soha.
Ezúton hangsúlyoznám is az éves nagylabor fontosságát, ugyanis nekem is egy ilyen egyszerű rutinvizsgálat világította meg a problémát. Ilyen módon a hiperurikémia hamar detektálható, és egyszerű – bár életen át tartó – gyógyszeres kezeléssel megakadályozható, hogy a húgysav felgyűljön, és a kristályok komolyabb problémát okozzanak. Ráadásul nem csak a köszvényt idézheti elő a húgysav felgyülemlése, de például vesekő is kialakulhat általa.
Étkezés szempontjából a vörös húsok, a belsőségek, mint a máj, vese, agy, bizonyos halak, mint a szardínia, hering, kaviár, az élesztő, illetve a hurkák és kolbászok magas a purintartalmuk miatt nem a szervezet barátai. Sokáig úgy hitték, hogy a hüvelyesek, a bab, borsó, lencse is gondot okozhat, de kutatások alapján semleges zöldségnek tekinthetőek. Italok szempontjából az alkohol is rossz hatással van a húgysav halmozódására, kiváltképp a sör, a benne lévő élesztő miatt. Ha már kialakult a köszvény, akkor bizony ezeket az ételeket kifejezetten kerülni kell. Ilyenkor egy-egy pohár bor megengedhető, húsokból a szárnyasok, csirke, pulyka hetente egyszer, vagy még kevesebbszer javallottak.
Fontos a nagy mértékű folyadékbevitel, tehát igyunk napi 2-3 liter szénsavmentes vizet, cukrozatlan teát. Kifejezetten javallott a csalántea kúraszerű fogyasztása, ugyanis a csalántea kiváló vértisztító hatással bír.
Egyes vélekedések szerint a megelőzésben és a gyógyításban eredményes az ananász, a zeller és a feketecseresznye fogyasztása. Nem elhanyagolható a mozgás, hiszen a betegség kialakulásának egyik tényezője az elhízás, ami testmozgással szintén megelőzhető.
A köszvény kellemetlen, sok szervet érintő betegség, de könnyen megelőzhető. A genetikai hajlamot természetesen nem zárhatjuk ki, de odafigyeléssel megelőzhetjük, vagy időben észrevehetjük, és megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a kialakulását.
Felhasznált irodalom:
Bmm.hu, webbeteg,hu, webbeteg,hu, Kinetix.hu, Oktogonmedical, 27sello.hu
Kiemelt kép: Shutterstock
