A nyári hőség az egészséges szervezetet is megviseli. Jellemző ilyenkor a vérnyomásingadozás, hőségriadó esetén a ritmuszavarok kockázata is megnövekedhet, de gyakoribb a szédülés, ájulás is. Előszeretettel menekülünk klimatizált helyiségekbe nyáron. Annak, hogy milyen kevésbé ismert kockázatai vannak a hőségnek, elsősorban kiket veszélyeztet és hogyan tudunk védekezni ellene, Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa segítségével jártunk utána a hőség veszélyeinek.
A magyar felnőtt lakosság közel 30%-a szenved magas vérnyomásban. Az egészséges emberek mellett rájuk, valamint az idősekre és a várandósokra még inkább veszélyt jelent a nyári kánikula. Fáradtság, gyengeség, rossz közérzet, izomgörcsök jelentkezhetnek, a ritmuszavarok kockázatát pedig a jelentős izzadás, ionzavar is elősegítheti. A hőség veszélyi közé tartozik még a szédülés és ájulás is, amit a hosszan tartó állás eredményezhet. A magas páratartalom légzőszervi panaszokat is okozhat, de romlik ilyenkor a levegő minősége is, mely fokozott keringési- és légzőrendszeri rizikót hordoz magában.
Ne csobbanjunk hideg vízbe és a légkondit is mértékkel használjuk
Előszeretettel védekezünk a hőség ellen mesterséges hűtéssel. Már számos zárt térben található például klíma, azonban a hirtelen jelentős hőmérsékletváltozás is megterheli a szervezetet. A hidegről kilépve szédülést, rossz közérzetet, légzési panaszokat észlelhetünk, de a keringési rendszert is megviseli a változás. Éppen ezért érdemes odafigyelni a légkondicionáló hőmérsékletének megfelelő beállítására, hogy az ne térjen el drasztikus mértékben a kinti hőmérséklettől.
A strandon töltött napokon pedig érdemes megfontoltnak lennünk: habár jóleshet, felhevült testtel hideg vízbe ugrás időnként reflexszerű légzési- és keringési változásokat okozhat, valamint izomgörcsök kialakulását is előidézheti.
Ezek isérdekelhetnek
Fotó: Shutterstock
Figyeljünk oda a szív- és érrendszerünk védelmére, mert meghálálja
A magasabb hőmérséklet miatt szervezetünk más bánásmódot igényel a nyári hónapokban. Ahhoz, hogy kevésbé viseljen meg minket a kánikula, fontos odafigyelnünk a bő folyadékfogyasztásra, valamint az ásványi anyagok és az ionok pótlására is. Az ionok közé ez esetben a nátrium és a kálium tartoznak, melyeket értendileg egyszerű pótolni többek között sózással, valamint a kalcium és magnézium bevitelére is ügyeljünk.
A legmelegebb időszakban, azaz 11 és 15 óra között érdemes kerülni a tűző napon való tartózkodást, néhány órát javasolt klimatizált helyiségben tartózkodni. Az alvásminőség romlása okozhat kimerültséget, ingerlékenységet, teljesítménycsökkenést is, emiatt fontos fokozottan figyelni a pihenésre is.
Mire érdemes odafigyelni a szervezetünk védelme érdekében?
A magyarországi keringési rendszer betegségeihez köthető halálozás világszerte vezető helyen áll. A leggyakoribb rizikófaktor szív- és érrendszeri halálozás szempontjából a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás és a magas vérzsír szintek.
„A gyakori szív- és érrendszerhez köthető kórképek egy részének kialakulása optimális életmóddal megelőzhető lenne:
fontos a zöldségek, rostok bevitele, az olajban sült ételek kerülése, helyette a tengeri halak fogyasztása. Érdemes elhagyni a cukrokat és finomított szénhidrátokat is. A táplálkozási tényezőkön túl a rendszeres testmozgás, és az egészséges testsúly fenntartása alapvető fontosságú.
Érdemes kerülni a dohányzást, valamint fontos odafigyelni az alváshigiénés és stresszkezelő módszerek alkalmazására is. Fennálló betegség gyanúja esetén pedig fontos felismerni, diagnosztizálni a problémát. Megfelelő kezelés mellett ugyanis az állapotromlás és a szövődmények megjelenésének esélye csökkenthető, ehhez azonban részletes kivizsgálás, pontos diagnózis szükséges” – ismerteti Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa.
Tünetek és a betegségek kivizsgálása
Szívbetegség jelenlétekor fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, légszomj jelentkezhet, sok esetben csak terheléskor és testmozgás közben, előrehaladott esetben pedig nyugalomban is. A magas vérnyomás tünetei lehetnek a fejfájás, mellkasi fájdalom, ingerültség, orrvérzés. Sokszor azonban tünetmentesen kezdődik, így fontos a rendszeres ellenőrzés. A betegségek kezelés nélkül súlyosabb szövődményekhez vezethetnek. Magas vérnyomás esetén jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kockázata, de hatással lehet a vesére is, a szemet érintő szövődményekhez, és a demenciához is hozzájárulhat.
„Vizsgálat 45 éves kor felett javasolt, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek rizikója e kor felett válik kifejezetté.Azoknak a fiatalabb pacienseinknek is javasoljuk a vizsgálatot, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek, mint például dohányzás, magas vérnyomás, magas vérzsír szintek, elhízás, vagy a családjukban halmozottan előfordult szívbetegség. Az eredményekről mindenképpen érdemes szakorvossal konzultálni, mely során a fennálló panaszokat, meglévő életmódbeli és öröklődő rizikófaktorokat is figyelembe vesszük. Kardiológus szakorvos felkeresése is indokolt lehet, ahol további eszközös vizsgálatok is készülnek. Ilyenek például az EKG, a terheléses EKG vagy a szív ultrahang”– teszi hozzá Dr. Bartók Róza.
Kiemelt kép: Shutterstock
