„A 18 éves fiatalok 50 százaléka megtapasztalta már élete során a vizelet-inkontinencia problémáját” – Interjú Kriston Andreával, a Kriston-módszer létrehozójával

Mit jelent az inkontinencia kifejezés? 

Kriston Andrea:  

Az inkontinencia megtartási képtelenséget jelent. Ez vonatkozhat a vizeletre és a székletre egyaránt. A felnőttekkel kapcsolatban leginkább a vizeletmegtartási problémákat szoktunk említeni, a gyerekeket mindkettő érintheti. Ennek az okai lehetnek fizikaiak és érzelmiek is.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ideges csak egy felnőtt lehet, ám feszültséget ugyanúgy átélhetnek a gyerekek is. Sőt, ez a feszültség megjelenhet már nagyon korai életszakaszban is.  Inkontinenciális problémáról ilyenkor még nem beszélhetünk, mert ekkor még pelusban vannak a kicsik. Később, amikor felmerül a szobatisztaság témája, akkor szokott az inkontinencia valós problémaként megjelenni. Fontos tehát tisztázni azt a tévhitet, miszerint az inkontinencia csak az idősödő nők problémája. Ez egyáltalán nem így van. 

Feltételezem, hogy a szobatisztaság sok kisgyerek számára újabb feszültségek sorát idézi elő. 

Kriston Andrea: Természetesen, hiszen a gyerek ilyenkor (is) meg akar felelni az elvárásoknak, fél a megszégyenüléstől, dicséretre vágyik. Mire óvodába kerül egy kisgyerek, addigra már nagyon sok feszültséget hozhat magával a sok jó élmény mellett. Az óvodáskorú gyerekeknél előfordulhat, hogy nem tudják visszatartani a vizeletüket például nevetés közben, vagy nem mernek üríteni, és mondjuk a hazafelé úton pisilnek be. Gyakorta indulnak későn a wc-re, vagy fejezik be korábban az ürítést, mint az szükséges lenne. A leggyakoribb ebben a korban viszont az, hogy alvás közben adódik vizeletmegtartási nehézségük. A legtöbb orvosi vizsgálat ezekben az esetekben azt mutatja ki, hogy nincs semmilyen problémája a kicsiknek, a tünetek pedig az esetek többségében maguktól megszűnnek, viszont nagyon változó időben. Van, akinél ez kiskamasz korig elhúzódik, de volt már olyan tanítványom is, aki azt mesélte, hogy nála egészen 18 éves koráig fennállt ez a probléma.  

Az élet bármilyen szakaszában előfordulhat ez a probléma, és sokszor derül ki, hogy a háttérben egy-egy eltemetett trauma, nehéz élethelyzet áll. Rengeteg felnőtt azzal kapcsolatos érzése, hogy nehogy kudarcot éljen át, éppen gyerekkorból származik.

Az inkontinencia még ma is tabunak számít, miközben napjainkban egyre nyíltabban beszélünk például a menstruációról, a termékenységtudatról, a szülés utáni kellemetlen fizikai- és lelki tünetekről is. Mi az oka ennek? 

Kriston Andrea: A szégyen. A szobatisztaság idejére összpontosul, amikor már elvárják tőlünk azt, hogy jól működjön a visszatartó rendszerünk. A kontroll tartása tehát ilyen értelemben a vizelet visszatartásával is összefügg.  

Amikor jön egy olyan helyzet, hogy ezt képtelenek vagyunk visszatartani, az nagyon mély érzéseket tud felszínre hozni. Ilyenkor attól fél az ember, hogy képtelen magát irányítani, befolyásolni, kudarcot vall, tehetetlennek érzi magát. Rengeteg fiatal panaszkodik arra, hogy például kötélmászásnál, nagyobb erőkifejtések során, szökdeléseknél, futásnál, nevetésnél, tüsszentésnél vagy akár ijedelemnél élték át a vizeletvesztést.

Abban a pillanatban nemcsak az a probléma, ami megtörtént, hanem az is, ahogy az adott személy érzi magát közben. Mivel ez teljes mértékben a szégyennel van összekötve, ezért aztán egy fiatalnak erről nagyon nehéz beszélni is, vagy akár segítséget is kérni. 

Milyen segítséget kaphatunk egy ilyen problémával kapcsolatban fiatalkorban? 

Kriston Andrea: Ez egy nagyon nehéz téma. Ha ez például egy testnevelés órán történik meg, a kamasz valószínűleg nem fog merni odamenni a tanárához, mert még ha ezt meg is teszi, valószínűleg a tanár sem fog tudni mit kezdeni ezzel a helyzettel. Azon diákok, akik a diákprogramunkat elsajátították, azokra nyugtatólag hatnak ezen témakörben az információk. Evidens számukra, hogy lehet kínosnak vélt témákról is beszélni.  

Rendkívül megdöbbentő adat egyébként, hogy a 18 éves fiatalok 50 százaléka megtapasztalta már élete során a hasi nyomás növekedésekor bekövetkező vizelet-inkontinenciát. Ez nem azt jelenti, hogy ők betegek lennének, vagy azt, hogy ez később mindenképp súlyosbodni fog, arra viszont mindenképp felhívja a figyelmet, hogy 18 éves korra náluk már izomgyengeség tapasztalható ezen a területen.

Az izom nem fog magától fejlődni, tehát ha ők nem tesznek azért, hogy javuljon a helyzet, az magától nem fog megváltozni. Ezért lenne nagyon fontos az edukáció. 

Fotó: Ambrus Marcsi

A fiatal lányok esetében mi minden jelent kiemelt terhelést a gátizom tekintetében? 

Kriston Andrea: Sajnos a fiatal lányok egyre korábban kezdik el terhelni a testüket a gáti részen – már a kiskamaszok is előszeretettel használnak például tampont, menstruációs kelyhet, gyakran végeznek súlyzós edzéseket. Nemcsak a kiskamasz lányok, hanem a fiatal felnőttek is a nap túlnyomó részében ülő testhelyzetet vesznek fel, vagyis a gátizomzat elég mostoha körülményeknek van kitéve. Sajnos a fiatal lányok nem tanulják meg a gátizmaik karbantartását sem. Természetesen nem azt mondom, hogy a 18 éveseknek naponta edzeniük kellene ezeket a területeket, de ha valakinek erős menstruációs görcsei vannak, ha székrekedés kínozza, ha gyakran felfázik, elcsöppen a vizelete, akkor csodás dolog az, ha ők is tudnak tenni saját magukért, ami során erőssé tornáztatják a záróizmaikat és élénkítik a hasi szerveik vérkeringését.    

Ha valaki úgy nő fel, hogy ismerősek számára ezek a dolgok, birtokolja a testét – mindegy, hogy kisfiúról vagy kislányról van- e szó, az egy nagyon nagyfokú magabiztosságat tud számára nyújtani a későbbiekre nézve is.  

A záróizmok megfelelő használatát rendkívül fontos lenne megtanítani már kiskamasz korban, természetesen az ő életkorukhoz igazítva, kamaszként pedig használni és alkalmazni is szükség szerint a gyakorlatokat. Felnőttként pedig azért lenne kiemelten fontos, hogy ezzel a várandósság alatt fellépő vizelet-inkontinenciát megelőzhessük, szülés után az izmok helyreállítását segítsük, hogy az átmeneti vizeletmegtartási képtelenség ne maradjon tartós.

Miért lenne kiemelten fontos, hogy a kismamákhoz ezzel kapcsolatban minél több információ eljusson? 

Kriston Andrea:

Legfontosabb a várandósság során, hogy a kismama a szülésben résztvevő izmokat felkészítse a nagy tágulásra. A helyes gyakorlatok elsajátítása mellett az elengedettségi képesség fokozása érzelmi folyamatokkal nem maradhat el. A helyes szokások kialakítása az intim szervek védelmében szintén lényeges a későbbiek miatt. Ezzel az életstílusváltással  megelőzhető az inkontinencia, az aranyér, szervi süllyedések és szülés során elasztikusabb a szülőcsatorna.

A Kriston Intim Torna tanfolyamainkon arra törekszünk, hogy minden olyan negatív érzelmet leoldjunk a női szervekről (például a húgycsőről, a hüvelyről, a végbél területéről, a petefészkekről), amelyekre rátelepedhettek korábbi gátló érzelmek. Ezt követően kezdjük el elsajátítani a mozgásokat. A két dologgal együttesen érhető el az, hogy engedékennyé váljon a szülőcsatorna.

Miképp jelenhetnek meg ezek a fel nem oldott feszültségek a kisgyermekek életében? 

Kriston Andrea: Amikor az anyuka nehezen enged utat a szülés során, a kitolás pedig kritikussá válik, a mamában bekapcsolt teljesítménycentrikusság a képtelen vagyok teljesíteni élményével párosulhat. Nagyon érdekes látni, hogy ezeket a mintákat sok kisgyerek ismételgeti, vagyis az ürítés során átélhetik ugyanazt az állapotot, amit az édesanyjukkal a szülés során egyszer már átéltek. Ülnek a wc-n a gyerekek és szenvednek, félnek attól, hogy kakiljanak. Ha egy gyereknek ezzel gondja van, akkor az egész ürítésmegtartás rendszere borul fel, mert nem egy jó testi élmény lesz a megkönnyebbülés, hanem összefonódik a félelem érzésével.  

Ezért fontos tehát az, hogy amikor egy kismama felkészíti a testét a szülésre, azzal egy nagyon komoly megelőzést is létrehoz a gyereke számára. Nekünk egyébként van egy felmérésünk is azokról a kismamákról, akik részt vettek a Kriston Gólyatréningen, ahol egyébként az extázisban szülést tanuljuk, ők 97 százalékban elégedetten jönnek ki a szülőszobából és 65%-uk gátmetszés nélkül szült. Ezt az jelenti, hogy ezek a nők pozitívan gondolnak az átélt szülési folyamatra. 

Aki elégedett a szülésével, annak a női öntudata erősödni fog, és egészen másként fog a saját anyaságára is tekinteni. Gyorsabban regenerálódik a szexualitása is, mint annak a nőnek, aki nem elégedett a szülésével.

Az inkontinencia témája a legtöbbször nők kapcsán merül fel. Őket érinti nagyobb mértékben ez a probléma? 

Kriston Andrea: Amikor nyomással kapcsolódik össze az akaratlan vizeletvesztés – köhögés, tüsszentés, nevetés, orrfújás, rázkódás, azért érinti jelentősen nagyobb arányban a nőket, mint a férfiakat, mert a nők húgycső terhelése lényegesen nagyobb. A nőknek a húgyhólyagtól a külvilágig vezető húgycső hossza 3-6 cm között van, tudatos izom viszont mindannyiunknak csak a húgycső alsó részén található. Ez képes arra, hogy nagy izomtömeggel megtartsa a vizeletet. A férfiak esetén 20-25 cm-ről beszélünk, emellett rendelkeznek a húgycsőben két nagy hajlattal is, ami fékező hatással bír, valamint záró hatást segít a prosztata is, ami körbe öleli a húgycsövet. Anatómiailag tehát nagy az eltérés.  

A funkciót tekintve is óriási a különbség, hiszen nők hüvelye minden hónapban fellazul menstruáció idején, ez a szöveti fellazulás pedig a környező szövetekre is hatással van, így a húgycsőre is. A nők a felhelyezett tamponnal a húgycső vérkeringését még jobban korlátozzák, a menstruációs kehelyről nem is beszélve, hiszen ez még nagyobb nyomást jelent a húgycsőre.

Fotó: Shutterstock

A szülés is egy ilyen befolyásoló tényező?  

Kriston Andrea: Természetesen, hiszen a szülés során a hüvely tíz-tizenkétszeresére tágul, vagyis jelentős tágító hatással bír, ezért a nők jelentős része tapasztalja már a várandósság alatt a vizelet inkontinencia problémáját. A szervezet hormonálisan is fellazul, ez is fokozza a tünetek előfordulását. A szülést követően az is fokozott terhelést jelent, amikor az anyukák törekszenek a baba hordozására, de tudatosan még nem regenerálták a záróizmot, aminek hatására a szervek süllyedésnek indulhatnak.  

Ha a férfiaknál vizeletmegtartási nehézség lép fel, az általában valamilyen nagyobb sportteljesítményhez köthető, valamint a prosztata gyulladásához vagy annak eltávolítását követően szoktak még ezzel a problémával hozzánk fordulni. 

Bármilyen életkorban el tudjuk sajátítani ezt a tudást, vagy el lehet ezzel késni? 

Kriston Andrea: A módszerünk bármilyen életkorban elsajátítható. A gyerekeket 3,5 éves kortól tanítjuk, felső korhatár pedig nincs. Ameddig a kliens nyitott az együttműködésre, mi örömmel segítünk.  

Mennyi idő alatt tudjuk megtapasztalni a változást? 

Kriston Andrea: Nagyon gyorsan, akár másfél hét után jelentős érzésbeli különbségek adódhatnak. Fontos azonban elmondani, hogy első lépésként kihagyhatatlan átesni a tanulási fázison. Az, hogy mi össze tudjuk húzni a záróizmainkat, még nem jelenti azt, hogy egy jól működő izomfelülettel is rendelkezünk.  

A megfelelő önálló gyakorlást segítjük a hallgatóink egyéni mozgásprogramjának kialakításával, a rendszeres edzést segítő hanganyaggal.  Ha egyszer elsajátítottuk a helyes mozgássort, akkor akár évtizedek múlva is bármikor tudunk majd önállóan gyakorolni. A tanfolyamon az agykéregben hozzuk létre ugyanis a mozgásmintázatokat, oda építjük be az izomérzékelési folyamatokat.

Ez azt jelenti, hogy a kliens sikeresen birtokba vette ezt a tesztrészét. A mi célunk pedig ez lenne. 

Az iskolában sajnos nem tanítják meg azt nekünk, hogy hol helyezkednek el az intim izmaink. Mennyire könnyű vagy épp nehéz megtanítani, átadni az embernek azt, hogy akkor és ott és azt erősítse, amit kell? Nehezen jövünk rá? 

Kriston Andrea: Azt, hogy ezeken a helyeken rendelkezünk izmokkal, kivétel nélkül mindenki érzi. A differenciált izomműködtetés az, ami viszont már nem evidens.  

Azt gondolom, hogy nagyon megéri rászánni saját magunkra azt az időt, amíg érzelmileg is kitisztítjuk magunkban ezt a területet. És az igazság az, hogy van mit kitisztítani a prüdéria és a sok nehézség miatt, ami érhetett minket felnövekedésünk során is.

 

Kiemelt kép: Shutterstock