A gyereknevelés történetében soha nem volt még ennyi mód arra, hogy a gyermekeinket szórakoztassuk. A sporttól kezdve a különórákon keresztül a kezükben lévő képernyőkig a mai gyerekeknek nincs hiányuk elfoglaltságokban. Azonban Genevieve Muir szülőség-oktató szerint a gyerekek szabadidejének túlszervezésével azt érjük el, hogy kimaradnak a gyerekkor legértékesebb részéből: a játékból. Ezért fontos, hogy megtanuljuk és tanítsuk: nem gond, ha unatkozik a gyerek, hiszen a mi támogatásunkkal így lesz képes feltalálni magát. Hoztunk 3 tippet, hogyan segítsd elő az önálló játékot!
„A gyerekeket egyik tevékenységről a másikra visszük, sok mindent csinálunk helyettük és ezzel megfosztjuk őket attól a lehetőségtől, hogy maguk találják meg a szórakozást.” – mondja a szakértő a The Sidney Morning Herald cikkében. A négygyerekes anya és a Connected Parenting alapítója nemrég indította el „Napi öt játék” útmutatóját, amely óvodás korú gyerekek számára készült.
Dr. Emily Freeman, a Newcastle Egyetem Pszichológiai Tudományok Karának vezető oktatója tanulmányozta a gyerekeknél a játék fejlődésre gyakorolt hatásait és előnyeit, mert egyértelmű, hogy a szülői hozzáállás ezzel kapcsolatban megváltozott. Szerinte alapvetően nagyobb hangsúly került az elméleti oktatásra, emellett a parkok és a kertek csökkenő száma miatt a gyerekek ma kevesebb időt töltenek a szabadban fizikai aktivitással, játékkal.
De akkor szülőként mit tehetünk, hogy a gyerekek életéből ne maradjon ki a játék? Ez a 3 iránymutató tanács segíthet, ha azt látod, gyakran unatkozik a gyerek.
Mára kissé közhelyessé vált panaszkodni az „iPad babákra”, vagyis arra a generációra, akiket a szüleik a nyugtalanság első jeleire már képernyő elé ültettek. Muir úgy véli, hogy bár a képernyők túlzott használata hangsúlyos szerepet kap abban, hogy egyre inkább kényelmetlenül érezzük magunkat, ha unatkozunk, a gyerekek játékidejének és minőségének csökkenése inkább a szülők tökéletesség iránti vágyával, a társadalmi nyomással függ össze.
„Manapság a szülők azt gondolják, hogy az ő feladatuk mindent megtenni a gyerekeikért, hogy gyerekkoruk varázslatos legyen, és azt hiszik, hogy ez a varázslat azt jelenti, hogy soha nem tapasztalnak unalmat vagy kellemetlenséget. De ez nem az ő dolguk.”
Fotó: Pexels
A szakértő bár nagy támogatója annak, hogy a szülők játsszanak a gyerekeikkel, szerinte az önálló játék ugyanolyan fontos. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha megtanítják a gyerekeknek azt, hogy kényelmesen érezzék magukat egyedül. Ezért ha unatkozik a gyerek, ne foglaljuk le azonnal – tanítsuk meg, mit kezdjen a „nem tudom, mit csináljak” érzéssel.
„Körülbelül húsz perc kellemetlenséget kell átvészelni ahhoz, hogy a gyerekek önállóan játszani kezdjenek” – mondja, és hozzáteszi, hogy a képernyő önmagában nem ellenség: csupán a használat módja nem mindegy!
A közös képernyőidő, például amikor a szülő beszélget a gyerekkel arról, amit együtt néznek, vagy amikor együtt vesznek részt egy játékban, „nagyszerű módja a kapcsolat erősítésének, és potenciálisan fontos beszélgetésekhez vezethet.” – mondja Freeman.
Ettől függetlenül a kütyük és gyerek képernyő elé ültetése nem lehet a szülő elsődleges megoldása arra, ha unatkozik a gyerek.
