Könnyű meghallani és elhinni az otthon szülés és a vízben szülés körüli rémtörténeteket, pedig ezek egyáltalán nem olyan gyakoriak, mint ahogy azt gondolnánk. Sokszor a fogalmak jelentésével sem vagyunk tisztában, pedig a bábák képzett szakemberek, akik pontosan tudják mikor mit kell csinálni ahhoz, hogy mind az édesanya, mind a baba jól legyenek a szülés, születés alatt. Hogy pontosan mik az otthon szülés feltételei, milyen tévhitek keringenek a témában és mi is a dúla és a bába közötti különbség, arról Bóni Tünde független bába beszélt nekünk. 3 édesanya pedig elsőkézből számolt be nekünk arról, milyen élmény otthon, illetve vízben szülni.
Merre induljon egy kismama, aki otthon szeretne szülni?
Bóni Tünde: Magyarországon néhány Bábapraxis működik, az interneten felkeresve bármelyik szolgáltatót könnyen választ kaphat minden pár arra, hogy kik a hozzájuk lakhely szerint legközelebb élő bábák. Több Facebook csoport is működik szülés körüli témában, itt is hasonlóan egyszerű megtalálni a közeli, otthonszülésben jártas szakembereket. Mindössze huszonvalahányan vagyunk bábák, mi tudunk egymásról.
Milyen szabályok vonatkoznak az otthon szülésre Magyarországon? Mik a feltételei és mik a kizáró okok?
Bóni Tünde: 2011-ben jelent meg a „35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól”, amiben utánajárhatunk a hazánkban érvényes törvényi szabályozás kereteinek.
Néhányat említek a teljesség igénye nélkül: csakis egészséges várandós nő várhatóan egészséges kisbabája születhet otthon, 20 percen belül elérhetőnek kell lennie a háttérkórháznak, egyes kisbabák születhetnek otthon, ikrek nem, a kisbabának fejjel előrefelé kell elhelyezkednie a születéskor.
Kik segítenek egy otthon szülés esetén?
Bóni Tünde: Otthonszülésben szakképzett, szülésznő végzettséggel és bábai tapasztalattal rendelkező szakemberek vagy szülészorvos segédkezhet.
Ezek isérdekelhetnek
Az állami képzés megléte nem elegendő ahhoz, hogy bárki felelősséget vállalhasson szakemberként. Fontos, hogy elegendő gyakorlati tapasztalatot is szerezzen régóta működő bábáktól, hiszen nemzetközi szakmai protokollok alapján működünk, ahol más módszertani megfelelői vannak mind a megfigyelés, mind a szükséges beavatkozások elvégzésének terén, mint a kórházi rutinban.
Mi a különbség a dúla és a bába között?
Bóni Tünde:
A bába otthonszülésben jártas, szülésznői diplomával rendelkező, szülésben felelősséget vállaló szakember, aki munkájában ötvözi a dúlai szemléletet is.
A dúla laikus, asszonytársi segítő, aki lelki és fizikai támaszt nyújt (masszíroz, itat, kényelmi helyzeteket teremt, biztat), de nincs jogosultsága szakmai döntés hozatalában. Munkájuk a kórházban zajló szülések mellett nagyon fontos, hisz előzetes megismerkedéssel, csakis az adott anyára figyelve van mindvégig jelen a szülésnél (jó esetben az apa mellett, akit szintén támogat), amit a kórházban dolgozó szakemberek munkarendje nem tesz lehetővé.
Mennyire biztonságos az otthon szülés?
Bóni Tünde: Mind a hazai, mind a külföldi statisztikánk azt mutatja, hogy az otthon szülés biztonságos.
100 otthon tervezett szülésből 10-szer megyünk kórházba, amiből 9-szer az anya túlfáradása, vagy a törvényi szabályozásban megfogalmazott „12 órás szabály” (elfolyt magzatvíz esetén ennyit várhatunk otthoni környezetben az összehúzódások megindulására) és csupán egyszer valami egyéb ok miatt. 1% körül mozog a császármetszések szükségességének aránya, ami figyelemreméltó szám a magyar kórházak kb. 50%-os arányával szemben. Még ha levesszük a betegségek miatt szükséges császármetszési számokat, akkor is magasan felette van ez a szám a WHO szakmai ajánlásának.
Tehát 100 tervezett otthonszülésből 90-szer szépen megszületik otthon a kisbaba és a család együtt töltheti az első perceket, napokat is. Nagyon ritka az a helyzet, amikor sürgősen kell a kórházba szállítani az anyát vagy babát. A szülést követő 72 órában szakmai hátteret nyújtunk neonatológus orvos bevonásával, amikor rendszeresen látogatjuk a családot az otthonukban.
Fotó: Hubay József
Mi történik fellépő komplikációk esetén?
Bóni Tünde: A legtöbb komplikáció kóros szintre kerülése előtt már elmegyünk a kórházba (minden háttérkórházat előre értesítünk a család otthonszülési tervéről). Máshogy megfogalmazva, akkor megyünk kórházba, ha a szülés folyamata kibillen az egészséges mederből, nem várjuk meg a következményes kóros állapotot.
Ritkán előfordulhat hirtelen helyzet, aminek az elsődleges szakellátását megkezdjük otthon a mentők kiérkezéséig. Ehhez megfelelő felszereltséggel és szakmai gyakorlati tudással rendelkezik minden hivatalosan működő bába.
Mik a tévhitek az otthon szüléssel és a vízben szüléssel kapcsolatban?
Bóni Tünde: Sokan még egészségügyi berkekben sem tudják, hogy szakmai ellátást nyújtunk. Rendszeresen hallgatjuk a baba szívhangját és észleljük a szülés megfelelő ütemű haladását. Sokszor hallottam, hogy csak az anyák kényelmét szolgáljuk, nem törődve a baba életével, de ez annyira méltatlanul nonszensz, hogy bárki azt képzelje, hogy egy szülőpár, vagy szakmai team számára nem a legfontosabb a kisbaba jóléte.
Az anya kényelmi kiszolgálása mögött tudományosan igazolt bizonyítékok, szakmai evidenciák állnak, hogy ez miként szolgálja a baba legkönnyebb haladását, megszületését, legjobb oxigén ellátottságát. Például ha nem fektetjük hanyatt az anyát a ”szokásos kőmetsző /szakzsargon/ testhelyzetbe”, akkor nagyobb teret biztosítunk a baba fejének, ezzel jobb oxigénellátottságot és gyorsabb haladást is. Az anya jobban kapcsolódik a testével, hatékonyabban nyom a kitolási szakban (mert nem irányítjuk, a teste teheti a dolgát az évezredes bölcsességével) és ösztönösen védi a saját gátját is a sérülésektől, ami bizonyítottan jobb anya-gyermek kapcsolatot, jobb szoptatási kedvet, minőségibb szexuális életet biztosít a későbbiekben.
Mint egy dominósor, egymást hozzák az erősítő vagy épp gyengítő folyamatok. A WHO egykori szülészeti vezetője Dr. Marsden Wagner „Beavatkozási kaszkád” jelenségként írja le ezt.
A vízben szüléskor tévhit, hogy fertőző forrás a víz és hogy a baba megfulladhat. Azok gondolnak ilyesmit, akik nem kérdeznek, nem érdeklődnek szakemberektől. A kisbaba vízből vízbe érkezve akkor kezd majd el lélegezni, mikor először levegőt ér az orrocskája.
Mik az előnyei az otthon szülésnek és mik a vízben szülésnek?
Bóni Tünde: Egyiknek sincs mindenki számára előnye. A legfontosabb, hogy minden nő ott, úgy és azokkal a szakemberekkel szülhessen ahol, ahogy és akikkel biztonságban érzi magát. Ha az otthon szülés adja a biztonságot, annak előnye, hogy személyes kapcsolódáson keresztül, az anya testi-lelki igényei szerint kísérjük és nem vezetjük a szülést. Így a természetes folyamat mindaddig a maga formájában bontakozhat ki, amíg szakmailag ez rendben van.
A vízben szülésnek több előnyös hatása van, természetesen csak akkor, ha az anya szeretne vízbe menni; semmilyen kényszer nem előnyös a szülés haladására nézve. A meleg víz ellazítja az izmokat, szöveteket, gyorsítja a tágulás folyamatát, fájdalomcsillapító hatása van.
A vízben szabadabban mozog a vajúdó édesanya, ami szintén fájdalomcsillapító és lazító hatású, ezáltal az anya jobban érzékeli a teste ösztönös folyamatait, ami hatékonyabbá teheti a kitolási szakot, és a víz, a meleg-hatás és közegellenállás miatt védi a szülő nő gátját. A baba számára a vízből vízbe érkezés lassúbb átmenetet biztosít a benti és kinti világ között.
A vízben született babákat sokszor az édesanyjuk veszi magára, ami sok nőnek életre szóló pozitív élményt jelent. Nagyon fontos az anya-gyermek és párkapcsolat hosszú távú szempontjából, hogy amikor a gyermekemre nézek milyen képek, érzések bukkannak felszínre bennem a születésével kapcsolatban.
Mennyien választják az otthon szülést, és mennyien a vízben szülést?
Bóni Tünde: Hazánkban a családok kb. 1 %-a szeretne otthon szülni. A vízben szülés aránya változó, akár otthoni, akár kórházi szüléseknél nézzük. Lehet, hogy az anyának a vajúdás egy szakaszában esik jól vízben maradni, van, hogy vízben szüli meg a kisbabáját és vannak kórházak, ahol végig a kádban/medencében maradhat az anya. De van, ahol ki kell szállnia a kitolási szak kezdetén és fel kell feküdnie a szülőágyra. Dél-Dunántúlon az elmúlt évben az otthon szült nők egynegyede választotta a vízben szülést, a háton fekve szülést senki.
Van utógondozás az otthon szülés után?
Bóni Tünde:
Igen. Minimum három napig látogatjuk a családot szülést követően, de ha szükséges, akár tovább is.
A kisbaba érkezését követően 24 órán belül érkezik a neonatológus (újszülöttgyógyász szakorvos), hogy megvizsgálja a babát – ez törvényi előírás. A „záróakkord” általában a baba PKU szűrésre történő vérvétele (ez minden kisbabánál megtörténik Magyarországon). Ha jól megy a szoptatás, megbeszéltünk minden kérdést, akkor elbúcsúzunk egymástól. Természetesen, ha bármi probléma felmerül, a család tudja, hogy kereshet minket később is. Aztán általában 2-3 év múlva újra találkozunk… a kistesó születése kapcsán.
Költségesebb otthon szülni, mint kórházban?
Bóni Tünde: Igen.
A kórházi szülés TB finanszírozott, az otthon szülés önköltséges. A család fizeti meg a szakemberek díját, útiköltségét, a szüléshez szükséges beszerzendők díját, vércsoporttól függően az Anti-D injekció díját is.
A szakemberek maguk fizetik és vásárolják az összes eszközt, finanszírozzák a képzéseket, amik szükségesek a biztonság hátteréhez.
Fotó: Shutterstock
Otthon szülés anyuka szemmel
Az otthon szülés élményeiről három édesanya, Diána, Eszter és Lujza mesélt nekem. Arra a kérdésre, hogy milyen élmény volt az otthon szülés, Diána így felel:
“Az első szülésem nagyon nehezen ment, hosszan vajúdtam, nem tudtam ellazulni, sok mindent meg kellett dolgoznom magamban. Mindvégig egy nagyon békés, nagyon támogató közegben lehettem, ebben válhattam anyává, ebbe érkezhetett az első fiam. Aztán a végül anyai vérzés miatt a biztonság kedvéért kórházba mentünk. Öt napot töltöttünk bent, nekem ez volt a legnehezebb néhány nap az életemben. Egész más közegbe csöppentem, mint amire készültem.
Második otthon szülésem gyorsan zajlott, a bábáim csak a lepényi szakra érkeztek meg, férjemmel kettesben bonyolítottuk le a dolgot. Csodálatos élmény volt, pont erre volt szükségem, igazi gyógyító szülés volt.
Ezek után két otthon szülésem volt, mind más és más, de mindegyik csodás, békés különleges élmény.”
Lujza végigélt egy kórházi és két otthon szülést, amelyeket kiemelt élményként őriz magában.
“Életem egyik legfontosabb és legmeghatározóbb élménye volt. Az első, kórházi szülésemmel, ami felnyitotta a szemem és a két otthonszüléssel gyakorlatilag sikerült felelős felnőtté, szülővé, nővé válnom. Megtapasztaltam, hogy milyen jó érzés a saját döntésemért kiállni, vagy hogy milyen főszereplőként jelen lenni, akire figyelnek, tiszteletben tartják a kéréseit, partnerként kezelik.
Az első szülésemnél elvitték a babámat úgy, hogy alig láttam, úgy kaptam utána, hogy csak a lábát hadd érintsem meg. Épp ezért, amikor a második babám kibújt, engedélyre vártam, hogy megfoghassam, pedig otthon szülésnél teljesen természetes, hogy a baba egyből az anyára kerül.
Én mégsem tudtam érte nyúlni, a bábám kérdezte meg azzal a tiszteletteljes türelemmel, amire csak a bábák és dúlák képesek, hogy kész vagyok-e megfogni a babám? Csak akkor esett le, hogy persze, kész vagyok, már foghatnám.
A harmadik babám a saját kezembe érkezett. Így is készültünk, előre szóltam, hogy szeretném. A bába végig kísérte, óvta a kis testét, lekapta a rátekeredett köldökzsinórt, de én tudtam tartani a kis fejét és egyből magamhoz emelni a születés utáni második másodpercen. Csodálatos, felemelő és beteljesítő érzés volt. Megrenget az emberben (asszonyban) valami óriási erőt, amihez jó később visszanyúlni.”
Eszter négy gyermekéből az utolsót, a negyediket szülte otthon.
“Nekem három gyermekem született kórházban, a negyedik született otthon. A negyediknél már nem volt szabad orvosválasztás. Érdekes, de a második kórházi szülésemnél pont egy ügyeletes orvos volt bent, és az volt a legtermészetesebb kórházi szülésem. Nagyon jó volt otthon szülni, sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam, mint a kórházban. Tudtam, hogy semmi olyan nem történik, amit én nem szeretnék. Nem volt kiszolgáltatottság érzésem, mint a kórházban. Teljesen önmagam tudtam lenni.
Otthon nem azt hallgattam, hogy a folyosón hogyan cserélnek recepteket a szülésznők, hanem volt egyfajta tisztelet, mert egy élet érkezett a földre. Semmi éles zaj, semmi éles fény nem zavart meg, minden a kedvemre volt.
Például az első gyermekemet 2010-ben szültem, kórházban. Akkor fel sem merült, hogy én igyak, pedig egy ekkora fizikai megterhelésnél természetesnek kellene lennie, hogy a kismama iszik. Otthon ihattam, amikor megszomjaztam. Minden kívánságomat lesték. “
Amikor a félelmekről kérdeztem őket, Lujza, Eszter és Diána is főleg azon aggódtak, hogy kórházban kell végül szülniük.
“Visszaeső terminustúllépő vagyok, a 40. és 41. hét feszültsége maga a borzalom. Tulajdonképpen attól féltem, hogy nem sikerül otthon szülnöm, hanem be kell mennem a klinikára a teljes bizonytalanságba.” – mondja Lujza.
“Sok embernek az van a fejében, hogy nem biztonságos otthon szülni. Én az ellenkezőjét állítom.” – válaszolja kérdésemre Eszter.
“Sokkal nagyobb biztonság otthon szülni. Én pont attól féltem, hogy megint kórházban kell szülnöm. Csupán két dolgon aggódtam, hogy a bába odaér-e, mikor hívjam, hogy időben érjen hozzám, és hogy ne legyenek otthon a gyerekek. De ilyenkor az apukát is felkészítik, ha nem ér oda a bába, akkor mit kell tennie.“
Diána így emlékszik vissza: “Az otthon szülés miatt nem voltak félelmeim, pont attól tartottam, hogy valami olyan történik, ami miatt nem lehet otthon szülni.”
Eszter vízbe szülte meg a babáját, ami szerinte jó döntés volt, “…mert úgy éreztem, hogy könnyebb a kisfiamnak vízből vízbe érkeznie. A férjem mesélte később, hogy a bába még meg is úsztatta egy mozdulattal, nem kapta ki rögtön a vízből. A bába erre nem emlékezett utólag, csak annyit tudott, hogy valahogy ez így természetes. Illetve nekem is kellemes volt a meleg víz lazító hatása, ráadásul a szabad pozícióválasztás miatt nagyon kényelmes volt a kádban szülni.”
Fotó: Shutterstock
Lujza kórházi élménye nem volt túl pozitív.
“Végig azt éreztem, hogy hülyének néznek. Félelemmel lengettek körbe, hogy ne kérdezzek, ne vitatkozzak. Nyomorultul éreztem magam és végig iszonyúan aggódtam a babámért, akinek a világon semmi baja nem volt, de ott valahogy elhitették velem, hogy egy pillanaton belül lehet és én nem tudok rajta segíteni, csak ők. Ez első gyereknél jó mélyre helyezte az anyai kompetencia érzésemet. Sokáig tartott kimászni belőle.”
Ezért főleg olyan nőknek ajánlja az otthon szülést, “akik még nem tartanak ott az egyéni fejlődésükben, hogy a lehető legsérülékenyebb pillanatukban is képesek legyenek harcolni és önérvényesíteni, ha úgy adódik. Vagy akik szeretnék megtapasztalni a teljes elfogadást, szerető, segítő légkört. Vagy akik nem szeretnék, hogy a babájuk egyetlen percre is nélkülük legyen születése után.”
„Vagy azoknak a nőknek, akik keresik magukban az ősasszonyállatot, mert otthon meg fogják találni. Valamint azoknak a pároknak, akik békére, csöndre, intimitásra vágynak szüléskor. Azoknak az apukáknak, aki aktív részesei szeretnének lenni a születésnek, és nem a zöld nejlonruhában ácsorognának a sarokban. Csak olyan pároknak ajánlanám az otthon szülést, akik bíznak magukban, vagy ha magukban még nem is annyira, de a szülés erejében mindenképpen.”
Diána szerint is fontos a biztonságérzet. “Csak annak ajánlom, aki biztonságban érzi magát otthon, bábákkal, nem fél attól, hogy baj történik, hiszen ott van a háttérben a kórház. Annak ajánlom, aki szeretne békés, nyugodalmas, háborítatlan szülést és születést a gyermekének. Persze, ha szerencsés, ez akár egy kórházban is megvalósulhat, de az azért nehezebb.”
“Mindenkinek ajánlanám.” jelenti ki határozottan Eszter. “Mindenkinek azt kívánom, hogy legyen ilyen erőt adó, önazonos szülésélménye, és minden embernek azt kívánnám, hogy a maga ritmusában szülessen meg, minél kíméletesebben, nem sürgetve, nem fogóval kihúzva.”
Ha kérdésed van, vagy szeretnéd, ha Tünde segítsen a babád születésénél, a honlapján megtalálod az elérhetőségeit!
Kiemelt kép: Shutterstock
