A koraszülöttök babák igazi hősők, türelemre, tiszteletre és alázatra tanítják a családtagjaikat születésük első pillanatától kezdve. A koraszülött gyerekeknek utol kell érniük magukat, ami türelmet és kitartást igényel a szülő és a gyermek oldaláról egyaránt. A koraszülés befolyásoló tényezőiről, kockázatairól Dr. Iszlai-Téglás Beátát, az L33 Medical szülész-nőgyógyászát, a vártnál (jóval) korábban érkező újszülöttek utógondozásáról pedig Dr. Bérczes Rita csecsemő- és gyermekgyógyászt, neonatológus szakorvost kérdeztük.
Mik a koraszülést befolyásoló tényezők, mekkora a szerepe ezek között a szociális helyzetnek?
Dr. Iszlai-Téglás Beáta: Koraszülésről a terhesség betöltött 37. hete előtt bekövetkezett születésről beszélünk. A perinatális intenzív centrumok (PIC) nagymértékű szakmai fejlődésének köszönhetően ma már azt mondjuk, hogy a terhesség 22-24. hete között, 500 grammos szülési súly felett a túlélésnek lehet esélye. Minél korábban születik meg egy magzat, annál súlyosabb rövid- és hosszútávú szövődményekkel és következményekkel kell számolni.
A koraszülést befolyásoló tényezők sokrétűek, a meglévő anyai és magzati rizikófaktorok mellett nagy szerepe van a terhesség alatti történéseknek, például a fájástevékenység idő előtti beindulása, a magzatburok idő előtti megrepedése, vérzés a terhesség során, a magzat súlybeli elmaradása.
Negatív faktor a rossz szociális körülmény, ugyanis az ilyen helyzetben élő édesanyák körében gyakoribb a gondozatlan terhesség, a stressz, a fizikai-lelki megpróbáltatások, a különböző fertőzések, az alultápláltság, a fogamzásgátlás használatának visszaszorulása. Gyakoribb a szerhasználat- alkohol, dohányzás, drogok – ezek a tényezők ismerten a koraszülés rizikófaktorai.
Mik számítanak még rizikófaktornak?
Dr. Iszlai-Téglás Beáta: A fentiek mellett fokozott kockázatúnak kell tekinteni azokat az édesanyákat, akiknek kórelőzményében szerepel koraszülés, méhnyakon végzett műtét, méh fejlődési rendellenesség vagy előző terhesség toxémiával, méhen belüli növekedésbeli elmaradással, kis születési súllyal, magzati elhalással.
Ezek isérdekelhetnek
Rizikófaktornak számít az életkor (17 év alatt, 37 év felett), az asszisztált reprodukciós eljárással fogant terhesség, az ikerterhesség, az anyai alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, pajzsimirigy betegség, asthma, krónikus vesebetegség, krónikus vérszegénység), intrauterin fertőzések, illetve a terhesség alatti komplikációk.
Ilyenek például az elölfekvő és a mélyen tapadó méhlepény, súlyos toxémia, rosszul kezelt cukorbetegség, epepangás. Ezen rizikófaktorok szűrése és prevenciója rendkívül fontos a koraszülés megelőzésében.
Dr. Iszlai-Téglás Beátá Fotó: Kelkó Niki
Koraszülés – kis súllyal születés. Mi a legfontosabb különbség a két dolog között?
Dr. Iszlai-Téglás Beáta: A kis súllyal születés nem minden esetben jelent koraszülést. A magzat súlyát az adott terhességi korra vetítve súlypercentilisben adjuk meg, mely 10-90 percentilis között jelent normális értéket. 10 percentilis alatt SGA-ról (small for gestational age) beszélünk, ami azt jelenti, hogy az újszülött súlyfejlettségben jelentősen elmaradt az azonos terhességi korúaktól.
Közöttük azonban vannak egészséges, csupán genetikailag meghatározottan kisméretű újszülöttek és növekedésükben elmaradt, beteg magzatok is.
Magyarországon körülbelül hány százalékra tehető a koraszülés aránya?
Dr. Iszlai-Téglás Beáta: Az elmúlt évtizedben az arány nagyjából 8-9 % és javulás sajnos nem észlelhető. Itt is látszik, hogy az életkor mennyire befolyásoló tényező, ugyanis 20 év alatti és 41 év feletti életkorban a koraszülöttségi arányok 50%-kal magasabbak.
Jó hír viszont, hogy a csecsemőhalandóság jelentősen csökkent, az elmúlt 50 évben kilencedére esett. 1961-ben tízezer újszülött közül 440 halt meg egyéves kora előtt, míg 2011-ben 49 hunyt el egyéves koráig. (KSH adatok)
Általában mennyit időt szükséges a koraszülött babáknak eltölteniük a kórházban?
Dr. Iszlai-Téglás Beáta: Ez nagyban függ a terhesség alatti történésektől. Például a magzat születés előtti méhen belüli állapotától, a születési súlyától, a terhesség korától, a születési körülményeitől, illetve az ellátó intézmény szakmai, személyzeti felkészültségétől és tárgyi felszereltségétől, ezért erre egyértelmű választ nehéz lenne adni.
A koraszülöttek ellátása terhességi kortól függően megfelelő progresszivitási szintű intézményben kell, hogy megtörténjen, amennyiben a szülés beindulása vagy a születés nem az adott intézményben történik, gondoskodni kell a megfelelő – méhen belüli vagy koraszülött mentő segítségével történő- átszállításra.
Milyen hatással van egy család életére, ha babájuk a vártnál korábban jön a világra?
Dr. Iszlai-Téglás Beáta: Amellett, hogy egy új családtag érkezése hatalmas boldogság, a terhesség, szülés alapból egy magas rizikójú esemény egy édesanya életében. Nemcsak koraszülés, de érett magzat születése esetén is előfordulhat nem várt szövődmény. Minél korábban születik egy magzat, annál súlyosabb korai és késői következménnyel kell számolni. A koraszülöttek közül kerül ki a maradandóan károsodott gyermekek nagy része: központi idegrendszeri károsodások, mozgáskorlátozottság, agyi bénulás, kognitív fejlődési zavarok, tanulási nehézségek, hiperaktivitás stb.
Felmérésekből az derült ki, hogy a szülők életminőségére a gyermek mentális egészsége van a legnagyobb hatással, ebben a korai kognitív fejlesztés nagy szerepet kapott. Sok esetben a család közelebbi kapcsolatba kerül egymással, mivel a sérült gyermek mindennapi életébe bevonódnak a testvérek, nagyszülők, rokonok. Az ún. „sensitive parenting” kiemelkedő fontosságú, ahol a szülők felismerik és tudatosan kezelik a gyermek érzelmi és fizikai szükségleteit.
Ez a folyamat rögtön a szülés után, a koraszülött intenzív osztályon kezdetét kell, hogy vegye, a szülők korai ellátásba való bevonódása, a helyzetre érzékeny szülői jelenlét ellensúlyozni tudja a koraszülöttek kezdeti lemaradását az időre született gyermekekéhez képest.
Milyen jótanácsa lenne a várandós nők számára, ill. azok számára, akik babát szeretnének?
Dr. Iszlai-Téglás Beáta:
Hangsúlyoznám az éves nőgyógyászati szűrővizsgálat fontosságát, ugyanis ekkor van lehetőség a rizikófaktorok felderítésére, a személyes és családi kórelőzmény feltérképezésére. Fény derülhet bizonyos anyai alapbetegségek jelenlétére, melyek megléte esetén prekoncepcionális gondozás indokolt, sok esetben más szakmák képviselőinek bevonásával.
A meglévő betegségek kezelését terhességre kell optimalizálni, a szükséges óvintézkedések teherbeesés előtti bevezetésével. Például gyógyszer átállítás, vércukor háztartás rendezés, méhüregben levő elváltozások esetleges műtéti megoldása, fertőzések kezelése, testsúly csökkentés, dohányzás, drogok, alkohol elhagyása. A rendszeres, kezelőorvos által megszabott gyakoriságú terhesgondozás elengedhetetlen és kötelező, fenyegető koraszülés esetén kórházi körülmények között erőteljes gyógyszeres prevencióra lehet szükség.
Annak ellenére, hogy a várandósság sokfajta rizikót rejthet magában, az erre vállalkozó édesanya feladata az önmaga és kisbabája testi, lelki, szellemi épségének, békéjének a megtalálása és megőrzése, erre kell tehát törekedni már a teherbeeseés előtt, illetve végig a kilenc hónap alatt.
Mit tehet egy kismama akkor, ha fennáll nála a fenyegető koraszülés veszélye?
Dr. Bérczes Rita: Amikor a nőgyógyászban felmerül a fenyegető koraszülés diagnózisa, akkor ezeket a kismamákat általában ágynyugalomra ítélik. Azok, akiknél már elindul a koraszülés, kapnak olyan gyógyszereket, amelyek lecsökkentik a fájástevékenységet. A legfontosabb, amit ilyenkor a kismama tehet, hogy betartja a szülész-nőgyógyász javaslatait és kíméli magát.
Mi történik, ha mégis a vártnál (jóval) korábban indul be a szülés, és koraszülött baba jön a világra?
Dr. Bérczes Rita:
A kisbabák összes szerve már terhesség elég korai szakaszában kifejlődik, viszont a szervek érettsége a 37. terhességi hét végén fejeződik be. A 37. héttől tekinthető érettnek egy újszülött, előtte koraszülöttről beszélünk. Attól függően, hogy hányadik hétben születik meg, különböző veszélyeknek van kitéve.
Vannak olyan időszakok, amikor az idegrendszeri sérülések veszélye nagyobb, és van olyan időszak, amikor a tüdő érettsége a kérdés. Olyan kismamáknál, akiknél várható a koraszülés, a szülészorvosok tüdőérlelő injekciót is szoktak alkalmazni.
Egy koraszülés után mi történik a babával?
Dr. Bérczes Rita: Vegyük a legegyszerűbb esetet, ahol a 35. hétben beindul a szülés, a kisbaba pedig természetesen úton meg is születik. Ezeknek a kisbabáknak a tüdeje már eléggé érett ahhoz, hogy vegye a kinti akadályokat, viszont van néhány tényező, amiben lemaradásunk van.
Mivel nem töltöttek el 40 hetet az anyaméhben, ezért például nincs annyi raktárjuk, amivel a vércukrukat vagy például a hőmérsékletüket tudják tartani. Az idegrendszerük sem annyira fejlett még, ezért aztán nem várható el tőlük az sem, hogy a szopás bonyolult folyamatát megoldják, vagyis hogy összehangoltan működjön a szívás, a nyelés és a levegővétel.
Dr. Bérczes Rita Fotó: Király Gabriella
Emiatt van szükség például az inkubátorra?
Dr. Bérczes Rita: Igen, hiszen az inkubátor segítségével olyan környezetet és közeget biztosítunk a koraszülött baba számára, ami hangszigetelt, meleg és állandó hőmérsékletű. Rendszeresen ellenőrizzük ilyenkor a vércukorháztartást: ha esetleg nem megy neki, akkor infúzióval segítjük a folyamatot.
De az anyatejes táplálást az első perctől kezdve megpróbáljuk, hiszen az anyatej egy csodálatos dolog, nagyon sok mindenre gyógyír. Ezek a pici babák sokkal intenzívebben igénylik a bőr-bőr kontaktust. Onnantól kezdve, hogy a baba nem igényel légzéstámogatást, igyekszünk minél többet a szüleik testén tartani őket, mert ez nagyban segíti az idegrendszeri és a mindenkori fejlődésüket egyaránt. Ezt hívjuk kenguruzásnak.
Mi minden segítheti a koraszülött babák gyógyulását, fejlődését?
Dr. Bérczes Rita: A szülőknek tudatosítaniuk kell az extra figyelem-és energiaráfordítást, de leginkább lelkileg kell elfogadni, hogy ez a baba bár kicsit más, de ugyanúgy szerethető és tökéletes, csak egy kicsit korábban érkezett.
Az anyuka hangja, éneke nagyon sokat segít, pozitív érzelmeket és oxitocint szabadít fel az édesanyában is, és a kisbaba idegrendszerét is jó értelemben stimulálja. A simogatás, az érintés is fejlesztő hatással bír. Szoktak alkalmazni ún. bárányszőr takarót is a koraszülötteknél, amire ráteszik a babákat. A sok kicsi, puha szőr szintén serkenti az idegrendszerük fejlődését. Nagyon fontos odafigyelni a zajártalomra is, valamint arra, hogy ezek a picik jobban kedvelik a sötétséget.
Fontos tudni emellett azt is, hogy egy koraszülött baba akkor adható haza, ha eléri a 2 kilogrammos súlyt, illetve, ha az etethetőséggel nincs semmilyen probléma.
Ami a későbbi fejlesztéseket illeti, miket tudna javasolni a szülőknek?
Dr. Bérczes Rita: Egy koraszülött baba olyan intézményben jöhet csak világra, amely rendelkezik koraszülött intenzív osztállyal, és amely alkalmas a babák ellátására. Ezekben az intézményekben általában van fejlődésneurológiai szakrendelés, ahol azt nézik, hogy a babák idegrendszere milyen állapotban van. Ez az utánkövetés kiemelten fontos az ő esetükben.
Fontos az immunizációjuk az RSV vírus ellen, amely legtöbbször egy egyszerű megfázáshoz hasonlít, a koraszülöttekre viszont komoly veszélyt is jelenthet. Ezen kívül pedig a mozgásfejlődés szintén egy olyan terület, amire oda kell figyelni. Ha a szakemberek elakadást észlelnek, javasolhatnak dévény fizioterápiát, a későbbiekben komplex korai fejlesztéseket, TSMT terápiát.
A szülők értesülnek ezekről a lehetőségekről, tehát nem fognak lemaradni semmiről. Fontos tudatosítani, hogy egy koraszülött kb. 8-9 éves korára éri be a többieket, addig mindig lesz fejleszteni való dolog.
Mi lenne a legfontosabb üzenete az érintett szülők felé?
Dr. Bérczes Rita: Talán az, hogy higgyék el, hogy megnőnek ezek a babák!
Sok szeretet és türelem kell hozzájuk, és csodálatos kisgyerekek lesznek belőlük. Különleges kis harcosok, nem lesznek sérültek, nem kell ezzel a stigmával élniük.
Fejlesztésre minden szinten van lehetőség, a legfontosabb, hogy jó szakembereket találjanak meg a szülők, akikben valóban meg tudnak bízni.
