A testvérféltékenység természetes jelenség. Az elsőszülött gyermek teljes joggal érezheti úgy, hogy az addigi, biztonságos világa megrendül, amikor egy kistestvér érkezik. Gyakran nemcsak a szülők, hanem a nagyszülők, rokonok, barátok is az újszülött felé fordítják figyelmüket, ami tovább fokozhatja az idősebb testvérben a veszteség érzését.
A gyermek számára hatalmas változás az új helyzet, és ha nincs megfelelő támogatás, az érzelmi sérülések hosszú távon is befolyásolhatják személyiségfejlődését.
Hogyan ismerheted fel a féltékenységet?
A testvérféltékenység különböző formákban jelentkezhet:
- Szélsőséges hangulatváltozások: indulatossá, agresszívvá, akaratossá válhat.
- Fokozott figyelemigény: próbálja magára irányítani a szülők figyelmét, akár dührohamokkal is.
- Véletlennek álcázott bántalmazás: megüti, fellöki, megdobja a kisebb testvért.
- Regresszió: visszatérhet a korábbi fejlődési szakaszokba (például újra bepisil, cumit követel, pépes ételt kér).
- Alvászavarok, szorongás, szomorúság.
- Magába fordulás, önértékelési problémák.
Mit tehet a szülő?
1. Elfogadás és türelem: A féltékenység természetes érzés.
Ezek isérdekelhetnek
Fontos, hogy a szülő ne szégyenítse meg a gyermeket emiatt, hanem segítsen neki megfogalmazni és kezelni az érzéseit.
2. Folyamatos szeretet és testi kontaktus: Az ölelések, simogatások, közös játékok biztonságérzetet adnak. A gyermeknek tudnia kell, hogy a szülő szeretete nem osztható meg, hanem végtelen.
3. Külön-külön is tölts időt a gyerekekkel: Fontos, hogy az idősebb testvér ne érezze úgy, hogy őt háttérbe szorítják. Legyenek olyan pillanatok, amikor csak vele foglalkozol, például egy közös séta vagy játék keretében.
4. Vond be a nagyobb gyermeket: Adj neki fontos feladatokat a kicsi körüli teendőkben, de ne kényszerként, hanem lehetőségként!
Dicsérd meg, ha segít, és erősítsd meg abban, hogy milyen fontos szerepe van a családban.
5. Ne kényszerítsd szeretetre: A szeretet nem parancsra érkezik. A gyermeknek meg kell érnie az új helyzet elfogadására. Fontos viszont megtanítani, hogy tisztelje a másikat és ne bántsa.
6. A környezet bevonása: A látogatók először az idősebb gyermekhez forduljanak, érdeklődjenek iránta, hogy érezze, ő is fontos. Esetleg megkérhetik, hogy ő mutassa be a testvérét.
7. Kerüld az összehasonlítást és a címkézést: Ne mondd azt, hogy „Bezzeg a kicsi milyen ügyes!”, mert ezzel csak növeled a rivalizálást. Minden gyermeket saját értékei mentén dicsérj!
Mi történik, ha nem kezeljük a féltékenységet?
Ha a szülők nem figyelnek időben a testvérféltékenység jeleire, a rivalizálás állandósulhat.
Ez felnőttkorban is megkeserítheti a testvérek kapcsolatát, és hosszú távon a szülőkkel való viszonyt is befolyásolhatja.
Gyakori, hogy a gyermek úgy érzi, a szülő a másik testvért szereti jobban, ami akár évekig tartó haragot és eltávolodást is okozhat.
Főkép: Shutterstock
