A gyermekek számára a mindfulness a lehető legtermészetesebb megnyilvánulás. Tudatosan jelen lenni a dolgokban, intenzíven benne lenni a cselekedetekben, az életet önmagában, önmagáért megélni: mindez a kisgyermek számára magától értetődik. Hogyan tudjuk ellesni, (újra) tanulni tőlük ezt a képességet? Mong Nóra gyermek mindfulness oktatót kérdeztük.
A cikk szerzője Győrfi Linda.
Mindfulness: az itt és most-ban élés művészete
A gyermek mindennapjait körbelengi az üde kíváncsiság, a szakadatlan kérdezés és rákérdezés, a fáradhatatlanság, a feltétel nélküli elfogadás és szeretet, az életteli játék.
Játszva tanulják az életet, a legtöbb helyzetben bátornak bizonyulnak és általában nem jellemzi őket a dolgok túlgondolása. Rendkívül intenzíven és magabiztosan élik életüket, és rendelkeznek azzal a bámulatos képességgel, hogy minden napot lelkesen indítsanak az útjára. Kreatívak, mindenre rácsodálkozók – lásd példaként a híres miért-korszak beköszöntének dinamizmusát.
Ezek isérdekelhetnek
Fotó: Shutterstock
Ők a mi mindfulness mestereink, akik művészi szintre emelik a jelenben élést.
De ha ez a képesség eredendően megvan bennünk, vajon miért és mikor veszítjük el? Vissza tudjuk-e szerezni, ha példát veszünk a játékba, és úgy általában az életbe belefeledkező gyerekektől? Mong Nóra gyermek mindfulness oktató (AMT – Academy For Mindful Teaching tréner; Calm Kids Program Practitioner) válaszol.
Hogyan válhatnak gyermekeink mindfulness tanítóinkká?
„Gyermekeink az első pillanattól, gyakorlatilag a fogantatás pillanatától kezdve tanítanak bennünket. Gondoljunk csak bele, milyen érzéseket tapasztalunk, milyen gondolataink vannak, amikor megtudjuk a hírt, (leendő) anyaként, hogy szívünk alatt hordozunk egy gyermeket, vagy (leendő) apaként, ahogy készülünk az új kis élet születésére.
Szoktam mondani, hogy a gyermek (ki)fejlődése, születése, léte egy csoda, hiszen megszületik egy másik élet, amit szülőként sokszor magunk elé helyezve támogatunk, szeretünk.
A szülővé válás, a szülői lét maga egy állandó tanulási folyamat, amelyben gyermekeink saját életükön, tapasztalataikon, megnyilvánulásaikon keresztül tanítanak minket.” – mondja Nóra.
Néhány konkrét is kaptunk tőle:
„Mikor várjuk a gyermeket, sokszor már elképzeljük, hogy gyönyörű, egészséges, okos. Megtervezzük a jövőjét, hogy orvos lesz vagy villanyszerelő és milyen lesz a házassága, meg hogyan várjuk majd haza karácsonykor… szóval elvárásokat, jövőképeket festünk le, amik lássuk be, az esetek nagy százalékában teljesen másképp alakulnak. Nekünk valahogy mégis szükségünk van a tervezésre, hogy valahogy elképzeljük a másik életét…. aztán – többek közt a mindfulness segítségével – megtanulhatjuk, hogyan változtassuk meg a képet, hogyan engedjük el az elképzeléseinket.”
A mindfulness gyakorlása a hétköznapokban egyszerűbb, mint gondolnánk…
Fotó: Shutterstock
Mong Nóra szerint hasznos lehet, ha – ahogy mondani szokták – a jelenben élünk, azaz nem a múlton rágódunk és nem a jövőn aggódunk. Na de hogyan?
„Az első lépés, hogy nyílt figyelemmel forduljunk a dolgok felé, és saját tapasztalatainknak higgyünk, ne másnak.
A legmélyebb belső felismerésekhez nem a kifelé, hanem a befelé figyelés vezet el minket, amire gyermekeinket is megtaníthatjuk (minél fiatalabbak, annál könnyebben). Ez nagyon komolyan hangzik, de nem nehéz, viszont, ha felnőttként tanuljuk: gyakorlást kíván.
Nézzük meg, mennyire vagyunk figyelmesek a külső dolgok, környezetünk felé, látjuk-e a körülöttünk lévő történéseket, fel tudjuk-e őket idézni? Majd forduljunk befelé. Tudjuk-e mit jelez a testünk, milyen érzéseink hogyan mutatkoznak meg? Része-e mindennapjainknak a hála, amikor felidézzük a napi eseményeket?
Ez csak néhány apróság, de jó elgondolkodni rajta, és akár egyszerű légzőgyakorlatokkal tudatosítani a felismeréseinket. Azt szoktam mondani, hogy ne gondoljunk nagy dolgokra, mikor a „gyakorlás” szót emlegetjük a mindfulness vonatkozásában.
Gyakorlás lehet a buszmegállóban ácsorgás közben a dolgok tudatos figyelése (elmélázás helyett), a kanapéra lehuppanva csukott szemmel pár perces légzőgyakorlatok vagy befelé figyelés (a telefon nyomogatása helyett), este egy jó kényeztető fürdő közben napunk átgondolása (az esti tévézés helyett).
Nem azt mondom, hogy minden nap (bár az a legjobb), de amikor csak tudunk, gondoljunk ezekre a dolgokra és magunkra szeretettel.”
Ha szívesen részt vennél egy teljesen személyre (családra) szabott mindfulness oktatáson: jelentkezhetsz Mong Nóra szülői mindfulness és meditációs mentor programjára.
Főkép: Shutterstock
