A mandulaanyák kifejezést azokra a szülőkre használják, akik kényszeresen ráerőltetik a gyerekeikre a saját étkezési zavaraikat, mindezt az egészség zászlaja alatt. Lehet, hogy te is közéjük tartozol? Cikkünkből kiderül!
A mandulaanyák kifejezést 2022 végén kapták fel a közösségi oldalakon, amikor a TikTok felhasználói különböző történeteket osztottak meg arról, hogy gyerekkorukban szüleik miként korlátozták étrendjüket.
Fotó: Pexels
Kik a mandulaanyák?
A mandulaanyák kifejezést egyébként Yolanda Hadidnak „köszönhetjük”.
Az „almond mom” elnevezés ugyanis olyan anyákra utal, akik irreális elvárásokat és szépségideálokat erőltetnek a lányaikra, ahogy Yolanda is tette Gigi Hadiddal: éhségre panaszkodó lányának azt mondta, egyen pár szem mandulát.
Hadid egyébként néhány évvel ezelőtt a Real Housewives of Beverly Hills adásaiban is kifogásolta és bírálta lányai étkezési szokásait, és folyamatosan arra intette, hogy egyen kevesebbet.
Új elnevezés, régi jelenség
Bár Yolanda volt az, aki étkezéshelyettesítőként visszahozta a köztudatba a mandulát, ez az étkezési stratégia már jó ideje létezik – a 80-as és a 90-es évek végén igen nagy népszerűségnek örvendett – és legalább ugyanennyi ideje meg is kérdőjelezhető. A média már akkor is rendkívül erős nyomást gyakorolt a lányokra: a trendnek, miszerint a lányok legyenek minél vékonyabbak, rengeteg fiatal akart megfelelni. Ez a fajta traumatizálás pedig sajnos sokkal több nőt érint, mint gondolnánk. Az ilyen és hasonló megjegyzések feldolgozásának módjairól anya- és apasebekről szóló anyagunkban írtunk korábban.
Fotó: Shutterstock
2018-ban ezt a témát dolgozta fel egyébként a Jennifer Aniston főszereplésével készült Dumplin’ – Így kerek az életem! című vígjáték is. A filmben Aniston egy olyan egykori szépségkirálynőt alakít, akinek a lánya túlsúlyos, akit emiatt folyamatosan kritizál.
Nem csak a szórakoztatóiparban találunk mandulaanyákat
Ahogy korábban is említettük, a mandulaanyák kifejezés csak az utóbbi időben vált elterjedtté, ám egyáltalán nem csak és kizárólag a szórakoztatóiparban dolgozó anyákra korlátozódik.
Minden olyan szülő, aki irreális elvárásokat és előírásokat akar érvényesíteni gyereke életében, támogatja az evés körüli szégyenérzet és bűntudat kultúráját, és mindennél fontosabbnak tartja a soványnak tűnést, a mandulaanya kategóriájába tartozik.
A problémát tovább nehezíti az is, hogy ezek a típusú szülők általában a fogyókúra megszállottjai, ezt viszont sosem ismernék el, helyette az egészséget hirdetve korlátozzák gyerekeik számára a kalóriabevitelt. A vékonyság számukra minden más elismerésnél fontosabb.
Néhány tipikus mondat, amely a mandulaanyákra jellemző:
– Biztos, hogy ezt még meg akarod enni?
– Igyál vizet, ha éhesnek érzed magad!
– Nem is vagy éhes, biztos csak unatkozol.
– Tudod, ha csak pár kilót fogynál, gyorsabb lennél, igaz?
A mandulaanyák nem akarnak rosszat
Bármilyen meglepő, a mandulaanyák általában a legkevésbé sem akarnak rosszat gyerekeiknek akkor, amikor szigorúbb étrendre sarkallják őket, vagy épp nagyítóval figyelik fiaik és lányaik étkezési szokásait.
Fotó: Pexels
Ezek a nők általában sajnos egy olyan rendszer áldozatai, amelyben őket is csúnyán rászedték. Viselkedésük mögött sokszor igen bonyolult lelki folyamatok és környezeti hatások állnak. Ilyen például az évtizedek óta fennálló fogyókúrás kultúra, amelyben ők is felnőttek. Emiatt aztán sokuknak teljesen természetessé vált, hogy csak akkor értékesek a társadalom számára, ha rendkívül karcsúak. A legtöbben ráadásul meg vannak győződve arról, hogy a viselkedésük és tetteik csupán a szeretetüket tükrözik.
A kontrolláló nevelés evészavart okozhat
A mandulaanyák valószínűleg bele sem gondolnak abba, hogy negatív életvezetési tanácsaikkal, a testsúlyhoz kapcsolódó kontrolláló gondolkodásmód erőltetésével étkezési zavaros felnőtteket nevelnek gyerekeikből. Ez a hozzáállás és viselkedés azt üzeni gyerekeik számára, hogy csak és kizárólag akkor lesz sikeres és boldog életük, ha ideális lesz a testsúlyuk.
Fontos lenne, hogy szülőként inkább azt tanítsuk meg gyerekeinknek, hogy miképp tudnak egészséges kapcsolatot kialakítani az étellel, ösztönözni őket az egészséges étrendre és rendszeres testmozgásra. Emellett pedig megadni nekik azt az érzelmi biztonságot, hogy szerethetőségük nem azon múlik, hogy éppen mennyire vékonyak.
Az étkezési zavarok mint mentális betegségek
Az étkezési zavarok sajnos még mindig az erősen megbélyegzett mentális betegségek közé tartoznak. És nemcsak a betegek mindennapjait keseríthetik meg, de akár az életüket is követelhetik. Ezért is lenne kiemelten fontos, hogy minél többen komolyan vegyék azokat.
Jó hír viszont, hogy szerencsére a mai fiatalok már sokkal tudatosabbak a saját mentális egészségüket illetően, mint például édesanyáik voltak az ő korukban. Egyre többen és egyre korábban próbálják meg azonosítani az érzéseiket. Felismerni és feldolgozni a traumáikat, és foglalkoztatja őket az is, hogy mi és miért történik a lelkükben.
Forrás: Gymbean
Főkép: Shutterstock