Ma már nem akkora ritkaság a két– vagy többnyelvű család, mint 20-30 évvel ezelőtt, de még mindig sokat tanulhatunk ebben a témában, legyen szó tudatosságról, elfogadásról, illetve a többnyelvűségben rejlő lehetőségekről. Máté Zita egy nagyon egyedi, multikulturális közegben éli mindennapjait. Tanár, előadó, szakfordító, tolmács, nyelv- és irodalomtanítási módszertani kutató, akinek az egész életét meghatározza a többnyelvűség. Interjúnkban elárulta, miképp fokozhatja a többnyelvűség a gyermekek kognitív fejlődését és szerinte mi a legjobb, amit többnyelvű gyerekek szülőjeként tehetünk a nyelvtanítás kapcsán.
Kérlek mesélj magadról egy kicsit, miképp vagy érintett a többnyelvűség témájában?
Máté Zita: „2000-ben kerültem Barcelonába, egy kétnyelvű régióba. A nagyobbik gyerekem akkor kétéves volt, a kisebbik pedig még a pocakomban.
A mi családunkban jelenleg négy nyelvet beszélünk és használunk anyanyelvi szinten.
2000-ben még nem beszéltem az itteni nyelveket, ezért aztán két nyelvet kellett egyszerre megtanulnom. Miután elvégeztem egy hagyományos nyelvi kurzust, rögtön be is iratkoztam a tolmács- és fordítóképzőbe, hogy minél jobban elsajátítsam a nyelvet. Közben elkezdtem dolgozni a helyi Német Iskolában, ahol három nyelvet – a németet, a spanyolt és a katalánt tanítják anyanyelvi szinten, a második idegen nyelvként pedig az angolt és a franciát tanulhatják meg a gyerekek. Ebbe az intézménybe nagyon sok külföldi gyerek jár, az én lányaim is itt tanultak, a többnyelvűség itt egy teljesen hétköznapi dolog.
Azt éreztem, hogy ahhoz, hogy én is eléggé felkészült legyek, nem elég önmagában a nyelvtudás, hanem módszertanilag is fejleszteni kell magam. Nagyon érdekelt a többnyelvűség témája, ezért aztán újra iskolapadba ültem, beiratkoztam a Nyelv- és Irodalomtanítási Módszertani Kutató Mesterképzésre, hogy ott specializálódjak a többnyelvű gyerekek oktatására. Az egyetemi képzés folyamán végzett kutatásom elnyerte az év legjobb szakdolgozata díját, és azóta több egyetemi konferenciára is kaptam meghívást ebben a témában.
Ezek isérdekelhetnek
Ez adta az ötletet ahhoz, hogy elkezdj tanácsadással is foglalkozni?
Máté Zita: Tulajdonképpen igen. Akkoriban kezdtem el ismeretterjesztő előadásokat is tartani, valamint blogot írni, mert arra gondoltam, hogy biztosan sok szülő van hozzám hasonló helyzetben. A pandémia idején aztán, amikor mindannyian be lettünk zárva, elindítottam az első online szülőtréninget, ahova azóta Japántól Kanadáig, Olaszországtól Norvégiáig érkeztek már szülők. Így együtt, csoportosan vitatjuk meg a többnyelvűséggel kapcsolatos helyzeteket.
Mi volt számodra a legnagyobb tanulság a kezdeti időszakból?
Máté Zita: Azt gondolom, hogy a kezdeti kis naivitásommal és tudatlanságommal nagyon jól jártam, mert nagyon nagy volt bennem emiatt az optimizmus. Én maximálisan bíztam a gyerekeimben, abban, hogy képesek megugrani az előttük álló kihívásokat. Mivel korábban bábcsoportnak voltam tagja, fejlődéspszichológiát is tanultam, ezért tisztában voltam azzal, hogy mivel tudom őket otthon is fejleszteni és lekötni. Gyakran mondják még a mai napig is a lányaim azt, hogy számukra olyan volt otthon lenni, mintha óvodában lettek volna, mert mindig rengeteg programot szerveztem nekik, meséltem, mondókákat és verseket tanítottam nekik.
Ezt a tudást akarod most te is átadni a szülőknek?
Máté Zita: Igen, azt tanítom nekik, hogy a gyerekek különböző életszakaszaiban más és más segítségre van szükségük tőlünk, szülőktől.
Az első időszak legnagyobb kihívása az, hogy bölcsit és ovit csináljunk otthon is a gyereknek. Beszéljünk hozzájuk minél többet, lehetőleg érdekesen, de úgy, hogy közben mi magunk is élvezzük.
Ahogy nőnek a gyerekek, a szüleiken kívül egyre fontosabbak lesznek a pedagógusaik, az ő nyelvük is. Természetes, hogy be akarnak illeszkedni az adott környezetbe, használni akarják az intézményekben elsajátított fogalmakat. Ezért nagyon fontos, hogy erre az időszakra mi is eljussunk valamilyen szintre a gyerek másik nyelvén, támogassuk az életében a többnyelvűség megfelelő megélését.
Azt szoktam mondani, hogy a másik nyelv olyan az ember számára, mint a szél a vitorlázónak. Ha nem tudunk vele bánni, akkor elvisz minket olyan helyekre, ahová egyébként nem akartunk menni. Ha viszont tudunk vele bánni, akkor eljutunk oda, ahova szerettünk volna.
Külföldön élsz, multikulturális családban. Mik a tapasztalataid, hogyan ítélik meg a kétnyelvű, illetve a többnyelvű gyerekeket?
Máté Zita: Ez nagyon változó. A nyelvpolitika minden országban kissé eltérő. A megítélés nagyban függ a politikai helyzettől, a hagyományoktól, attól, hogy többnyelvű régióról van- e szó, sok külföldi él-e az adott környéken. De a kulturális hasonlóságóktól és eltérésektől, illetve az elfogadástól is.
A weboldaladon azt írod, hogy saját bőrömön tapasztaltad meg, hogy néha az emberek bizalmatlanok voltak veletek, amiért négy nyelven beszéltetek a gyerekeitekhez. Miben nyilvánult ez meg?
Máté Zita: Az ilyenfajta többnyelvűség az emberek számára nagyjából 24 évvel ezelőtt eléggé meglepő volt, leginkább a négy nyelv miatt. Láttam, hogy olykor felhúzzák a szemöldöküket, hogy ez mégis miképp lehetséges.
Az, hogy valaki manapság két anyanyelvet használ, eléggé természetes dolog lett, itt Barcelonában már régóta magától értetődő. Azóta pedig egyáltalán nem ritka már a négy-öt anyanyelv sem.
Akkor, amikor én ebbe belecsöppentem, őszintén szólva nem is gondolkodtam ezen, csak tettem a dolgom.
Fotó: Máté Gábor
Hogy látod, miképp fokozhatja a többnyelvűség gyermekek kognitív fejlődését és kulturális megértését?
Máté Zita: A többnyelvű gyerekek nem jobbak vagy rosszabbak, mint az egynyelvűek – egyszerűen mások. Van, ami számunkra nehézség, és van, ami könnyebbség. A gyors döntéshozásban valószínűleg jobbak, hiszen amikor egy háztartásban több nyelven folyik a beszélgetés, rá vannak kényszerítve arra, hogy gyorsan döntsenek arról, épp mikor melyik nyelven szólalnak meg. Ez egy nagyon jó agytorna, hiszen ezt a másodperc töredéke alatt kell megtenni.
Ezek a gyerekek nagyon jók a nyelvtanulásban, hiszen aki elkezdett már egy vagy két idegen nyelvet tanulni, annak minden további új nyelv sokkal könnyebben megy majd.
Sokkal érzékenyebbek az egyes kultúrákra, hiszen minden nyelvhez tartozik egy adott kulturális viselkedés is. Ezáltal pedig nemcsak a nyelvtani rendszert és a szókincset ismerik, hanem az ahhoz tartozó viselkedést is.
Mire érdemes figyelni, ha szülőként két- vagy többnyelvű gyereket nevelünk? Hogy tudjuk őket jól segíteni?
Máté Zita: Nagyon fontos, hogy pozitívan álljunk a gyerekünk összes nyelvéhez. Biztosan sokan emlékeznek még arra, hogy anno mindannyiunknak kellett oroszul tanulni, köztük nekem is. Ám az orosz nyelv presztízse akkor nagyon alacsony volt, ezért aztán senki nem tanulta meg. Igaz, hogy a pedagógusok sem voltak felkészülve, a tankönyvek sem voltak megfelelőek. A presztízst mi alakítjuk ki.
Ha valaki negatív dolgokat mond egy másik nyelvről, vagy az adott személyről, aki az adott nyelvet a gyerek számára képviseli, akkor a gyereknek egyszerűen nem lesz kedve azt megtanulni. Még ha felnőttként mi kishitűek is vagyunk saját magunkkal szemben, ne ragasszuk át ezeket az aggodalmainkat a gyerekekre.
Hiszen ha folyamatosan azt hallja, hogy ez sok, ez túl nehéz, akkor egy idő után el is fogja hinni.
Annak ellenére, hogy látjuk, mennyi előnye van a nyelvtanulásnak, még mindig állást foglalnak a témában: a gyerekeknek kiskorban elég az anyanyelvüket elsajátítani, nem kell őket további nyelvekkel fárasztani.
Máté Zita: Ha a gyerekeknek még nyolcéves koruk alatt szeretnénk megtanítani egy másik nyelvet, akkor azt lehetőleg inverziós módon tegyük. Vagyis merítsük őket bele a nyelvtanulásba, lehetőleg az adott nyelv anyanyelvű beszélői segítségével. Hiszen az anyanyelvünket is úgy sajátítjuk el, hogy a környezetünkben mindenki beszél hozzánk az adott nyelven, aztán egyszer csak elkezdjük megérteni azt, majd beszélni is az adott nyelvet.
Amikor anyanyelvet tanulunk, akkor először a nyelv zenei részét tanuljuk meg. A nagy zajból a ritmus segít hozzá minket ahhoz, hogy a nyelvi egységeket elsajátítsuk.
A magyarban például azt, hogy a szavak első szótagjára helyezzük a hangsúlyt. Ez egy kisbabának nagyon nagy segítség, hiszen ebből tudja, hogy hol kezdődnek a szavak. Ezért is gondolom azt, hogy minél korábban kezdjük el ilyen módon tanítani a gyerekeinknek a nyelvet, annál kevésbé fog problémát okozni számukra a többnyelvűség.
A beszélgetés elején említetted, hogy tréningeket is tartasz szülőknek a többnyelvűség kapcsán. Hogyan tudsz segíteni a hozzád fordulóknak? Kik fordulnak egyáltalán hozzád segítségért?
Máté Zita: Azt hiszem leginkább azok fordulnak hozzám segítségért, akik már tudatosították azt, hogy ehhez a fajta életvitelhez több kell, mint egyszerű beszélgetés a gyerekkel. A gyerekek életkorától függően a szülőknek más és más kihívásokkal kell szembenézniük, és nagyon sok apró részleten múlik a siker.
A legkisebbeknél elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy még akkor is, amikor nem indult be a beszéd, legyen energiánk sokat beszélni hozzájuk és olyan játékokat játszani velük, amelyek a beszéd elindulását segítik.
A weboldalamon egyébként folyamatosan hozok általam hasznosnak vélt információkat és tanácsokat a szülők számára, ezeket is jó szívvel ajánlom.
A nyelvtanulásban nincs egyetlen helyes út, mindenkinek meg kell találnia benne saját magát!
Kiemelt kép: Shutterstock
