Korábbi cikkünkben már beszéltünk a felnőttek szájápolásáról, de mi a helyzet akkor, ha babát tervezünk, már várjuk, vagy éppen már a fogzás kényelmetlen időszakát éljük át? Mire kell figyelni a baba-mama szájápolás terén? A kismama szájápolása rengeteget jelenhet mind a kismama, mind a baba egészségét tekintve. Dr. Naár Írisz gyermekfogorvos, a Manó Dentál szakembere segít, hogy minél kevesebb kockázattal és nehézséggel vészelhessük át a gyermekáldás csodálatos időszakát, ami a szájhigiénénket illeti.
Különbözik-e a kismama szájápolása terhesség alatt az általános szájápolástól? Kell -e valamire extrán figyelni, ha az ember babát vár?
Dr. Naár Írisz: Sok kérdéssel összefügg a kismama szájápolása. A terhesség alatt nagyon sok hormonális változás történik, ami főleg az ínyben okoz látványos eredményt. Egy nagyon pici ingerre is igen látványosan fog reagálni az íny. Ezért szoktuk azt javasolni, hogy a terhesség során a kismama fokozottan ügyelnjen szájhigiénéjére, figyeljen arra, hogy a naponta kétszeri, reggeli és esti, kétperces fogmosás meglegyen. Érdemes még valamilyen szájvízzel kiegészíteni a fogmosást, pontosan azért, hogy minimálisra csökkentsük a lehetőségét az ínygyulladás vagy ínyprobléma kialakulásának a terhesség során. Ami még felmerül, főleg az első trimeszter alatt a kismama szájápolása kapcsán, azok a reggeli rosszullétek. Ez sokszor hoz magával erős hányingert, hányást, ami a fogakra is hatással van, mivel a gyomortartalom erősen savas szokott lenni.
Ha hányás történik, közvetlenül hányás után először mindenképpen tiszta vízzel öblítsük ki a szánkat, esetleg valamilyen klórhexidin tartalmú szájvizet használjunk. Nagyon fontos, hogy nem szabad azonnal fogat mosni, legalább 30-40 percet, akár egy órát is érdemes várni a fogmosással. Pontosan azért, hogy ezt a nagyon erősen savas hatást, ami bekerült a szájüregbe, ne kezdjük el egy erős fizikai, mechanikai dörzsöléssel még jobban a fogakhoz nyomni, hanem várjuk meg, amíg a szájflóra szépen visszaalakul a semleges, 7-es ph körüli tartományba.
A kismama szájhigiénéje milyen hatással van a magzatra?
Dr. Naár Írisz: A nem megfelelő szájhigiénia olyan következményes kórképekhez vezethet, amelyek befolyásolhatják a magzat állapotát. Értem ez alatt akár az ínygyulladást, vagy akár a fogágybetegséget, mert ezek már olyan jellegű gyulladásos faktorokat hoznak magukkal biokémiai szinten a szervezetben, ami egy fejlődő magzat számára nem ideális. Például, ha egy nagyobb szuvasság jön létre, amiből egy erős fogfájással járó fogbélelhalás alakul ki, az olyan gyulladásos faktorokat hoz magával, ami szintén nem jó a babának.
Ráadásul a terhesség alatt már egy egyszerű fogfájásnál is nagyon szűkös keretek körül válogathatunk gyógyszerek terén. Fájdalomcsillapításnál kicsit gyengébb hatóanyagtartalmú gyógyszerekből válogathatunk ilyenkor, a kismamáknak paracetamolt szoktunk javasolni. Ez van a legkisebb hatással a terhességre, viszont fogfájás terén nem egy kimondottan hatékony fájdalomcsillapító. Ellenben a magzatnak az sem tesz jót, ha az anyuka otthon ül a fájós fogával amire megfelelő erősségű gyógyszert nem vehet be, esetleg gyógyszer vagy kezelés nélkül, ez viszont olyan stresszfaktorokat fog kiváltani, amelyek szintén nem ideálisak egy magzat számára. Nyilván egyik eset sem végzetes, de ez mind olyasmi, amit lehetőség szerint szeretnénk elkerülni. Ugyanígy, a rossz szájhigiénia növelheti a koraszülés kockázatát. Ezt a kutatások leggyakrabban a fogágybetegséggel hozták kapcsolatba.
Terhesség alatt érdemes gyakrabban kontrollra járni?
Dr. Naár Írisz: A terhesség legelején eleve kapnak egy kiskönyvet a kismamák, amiben benne van az is, hogy a terhesség alatt legalább egyszer el kell menniük fogorvoshoz, ez fontos része a kismama szájápolási kontrolljának. Ezt érdemes a terhesség harmadik-negyedik hónapja környékén megtenni. Többek között azért, mert ha esetleg a vizsgálat során bármi problémát látunk, akkor azt a második trimeszterben szükség szerint kezelni tudjuk. A harmadik trimeszterben már nem nagyon szoktunk kezeléseket végezni, csak akkor, ha valami nagyon akut a kismama szempontjából. Szerencsés egyébként a második trimeszterben egy fogkő leszedésre, vagy egy professzionális szájhigiénés kezelésre elmenni. Így minimalizálhatjuk azoknak a baktériumoknak a számát, amik bármi bajt okozhatnak. Illetve ezzel is fokozhatjuk a kismamák otthoni szájhigiéniáját, hiszen ezáltal könnyebben fenn tudják tartani az otthoni korrekt fogápolást. Ezzel a fogágybetegségek kockázatát nagyon drasztikusan csökkentjük, valamint a terhesség alatti fogászati gyulladások kialakulását is gátolhatjuk, vagy akár kezelhetjük is.
Ezek isérdekelhetnek
Milyen vitaminhiányok lépnek fel terhesség alatt, amelyek hatással lehetnek a szájhigiéniánkra, akár a fogaink minőségére, és ezeket hogyan tudjuk pótolni?
Dr. Naár Írisz: Vitaminok terén a legeslegelső mindenképp a folsavpótlás a velőcsőzáródási rendellenesség elkerülése szempontjából. Ezen kívül érdemes figyelni a D-vitamin, C-vitamin, magnézium és vas bevitelére. Ezek mind-mind hozzájárulnak a kismama és a fejlődő magzat állapotához. Mi a terhesség alatt szedhető terhes vitaminokat szoktuk javasolni, mert ezekben pontosan olyan a vitaminok összetétele, amennyire az adott hónapban, az adott trimeszterben a kismamának szüksége van. Ez a legkönnyebb és legkézenfekvőbb opció, mert így nem lesz sem alulkalibrálva, sem túladagolva a mennyiség, és kényelmes, biztonságos megoldás a kismamák számára.
Van-e olyan szájhigiénés állapot, amit később – nyilván a genetikai faktoron kívül – hosszú távon is hatással lehet a magzatra, babára?
Dr. Naár Írisz:
Ez egy kimondottan jó kérdés, ugyanis amikor a kisbaba megszületik, az ő szájában még nincs ott a baktériumcsoport, ami a fogszuvasodást okozza. Ám ez idővel bekerül. Például gyakori eset a leesett a cumi, amit az anya bevesz a szájába, hogy letakarítsa, majd visszaadja a kisgyerek szájába. Ez egy tökéletes útvonal arra, hogy az anyuka szájában már jelenlévő a baktériumot továbbadja a gyermek számára is. Ez nem csak a fogszuvasodást okozó baktériumcsaláddal kapcsolatban igaz, hanem ugyanúgy igaz akár a fogágybetegséget okozó baktériumokkal kapcsolatban is. A szájüregben élnek baktériumok, melyek egy része jótékony, de vannak kártékonyak is, amelyek betegséget okozhatnak.
A nem megfelelő szájhigiénia esetén fokozottan érdemes elkerülni a transzmissziót, hiszen akkor még több olyan baktérium van jelen a szülő szájában, amit nem szeretnék, hogy átkerüljenek egy pici baba szájába. Emiatt nagyon-nagyon fontos, hogy a szülők szájhigiéniája eleve jó legyen, mert egy közösen használt pohár, vagy kiskanál elég arra, hogy ez az átjutás megtörténjen.
Tehát ha jó a szájhigiénénk, rendszeresen járunk fogorvoshoz fogkőleszedésre, fogat mosunk, fogköztisztítót használunk, akkor sem ideális, ha a leesett cumit a szánkba vesszük és úgy adjuk a gyereknek? Akkor mi a megoldás?
Dr. Naár Írisz: Én semmilyen körülmények között nem szoktam javasolni a szülőknek ezt a cumi átvivős megoldást, akkor sem, ha a kismama szájápolása alapos. Az az igazság, a szülők szájában már egészen biztosan jelen vannak baktériumok, kórokozók. Előbb vagy utóbb valamilyen úton-módon ezek át fognak kerülni, de az a legszerencsésebb, hogyha ez minél később történik meg. Azt szoktam javasolni, hogy inkább nedves törlőkendővel, vagy fertőtlenítős kendővel egyszer-kétszer törölgessük át és mossuk meg a cumit, és úgy adjuk vissza a gyerkőc szájába. Például egy olyan csempe, amin utcai cipővel járunk rengeteg baktériumot, kórokozót, vírust tartalmazhat, amit nyilván nem szeretnénk se a babának, se a mamának átadni.
Mire kell figyelnünk, ha rágókát választunk a babának?
Dr. Naár Írisz:
A rágókák főleg fogzás idején lehetnek nagyon hasznosak. Vannak belőle olyan verziók is, amiket hűtőben le tudunk hűteni, így kvázi ’jegelhetjük’ a baba szájában az érintett területet. A rágókákkal semmi baj nincsen, nyugodtan lehet használni őket, viszont ugyanarra kellene figyelni a rágókák terén, mint a cumi használatakor. Olyat érdemes választani, ami egy kicsit laposabb, mert a nagyon dundi, nagyon domború rágókák nem megfelelő irányba vihetik a fogak és az állcsontok fejlődését, ha a gyerkőc nagyon sokáig ugyanazon a részen rágcsálja, szopogatja. Ugyanez igaz a cumira is, tehát abból is érdemes valami laposabb, kevésbé domború verziót választani.
Mivel ilyenkor még nagyon-nagyon képlékeny a gyermek csontja, szerencsés megteremteni azt a közeget, ahol a legideálisabban tud fejlődni, olyanra, amilyenre kellene. A nagyon domború cumik pont az ellentétét teszik, mert egy olyan szájpadlás formát és állkapocspozíciót hoznak létre, amelyekből a későbbiekben nagyon sok fogszabályzási rendellenesség kialakulhat.
Hány éves korra lenne ideális elhagyni a cumihasználatot és az ujjszopást?
Dr. Naár Írisz: Cumizás tekintetében körülbelül másfél-két éves kor lenne az ideális, két és fél éves korig bezárólag. Nyilván addig is nagyon fontos, hogy tényleg megfelelő formájú cumit válasszunk, de általában, ha másfél-két éves korig megtörténik a leszokás, az ritkán szokott drasztikus elváltozást hagyni maga után. Viszont az ujjszopizás sokkal nehezebb történet, mivel nem tudják elvenni, hiszen szó szerint kéznél van. Én azt javaslom, hogy az ujjszopizásról minél hamarabb szoktassuk le a gyermeket. Itt is másfél-két éves kor lenne az ideális, amennyiben ez kivitelezhető. Nyilván két, két és fél, három éves korban a racionális érvek kevésbé hatják meg a gyerkőcöket, viszont érzelmi alapú érvekkel már egy kicsit jobban tudunk hatni rájuk, amikkel megkönnyíthetjük a leszokást.
Azért fontos a leszoktatás, mert az ujjszopizás a felső, első fogakat, tehát a felső metszőket elkezdi kifelé billenteni, az alsó metszőket pedig elkezdi befelé tolni egy kicsit. Emiatt összecsukáskor sokszor a hátsó fogak találkoznak először, az elsők pedig szétnyílhatnak. Így a felsőfogív kifele billen, az alsót beljebb tolódik, mint kellene. Ráadásul a fogakat is elkezdi megdönteni mind a két irányba, ami előbb vagy utóbb nyitott harapáshoz fog vezetni. Nyitott harapásnak azt hívják, amikor a hátsó fogak találkozásakor az első metszők egyáltalán nem találkoznak. Ez a probléma nem csak esztétikai, de akár a gyermek beszédfejlődésére is negatív hatással lehet.
Azért fontos a cumizásról és az ujjszopásról való mihamarabbi leszoktatás, mert a két fogív közötti rést kiskorban növekedésirányítással nagyon szépen lehet korrigálni.
Fotó: Shutterstock
Mikor és hogyan kezdjük el gyermekünknek tanítani a megfelelő szájápolást? Mik az első lépések, és ezt hogyan építhetjük be egy rutinba?
Dr. Naár Írisz: Már akkor érdemes ezt elkezdeni, amikor a gyerkőcnek még nincsen foga. Eleve érdemes ahhoz szoktatni, hogy a szülő belenyúl a szájába, így ez nem lesz neki újdonság később.
Esetleg szopizás után, ha nem alszik azonnal vissza, egy picit az ínyét, illetve a nyálkahártyáját áttisztíthatjuk. Erre a célra elég a nedves gézlap, vagy egy nedves textilpelenka is. Amikor még nincsen fogacskája, de már látszik, hogy kezdenek előtörni a fogacskák, akkor lehet az ujjra húzható szilikon fogkefével is barátkozni. Ez már egy fokkal közelebb áll a valós fogmosáshoz, és ezzel elkezdjük felkészítemi a kis fogacskák előtörése utáni a szájápolásra. Az első fogacska megjelenésétől kezdve rendes sörtés fogkefével kellene mosni a fogakat. Ebből is van ujjra húzhatós verzió, illetve vannak a rendes babafogkefék.
Az első fog előtörésétől, de legkésőbb egy éves kortól mindenképpen fluoridos fogkrémet szoktunk javasolni a gyerkőcöknek. A frissen előtört tejfogacskák külső felszíne még nagyon sérülékeny, és nagyon igényli azt a plusz támogatást, ami ezekből a fogkrémekből jön. A kimondottan babáknak szóló fogkrémek eleve úgy vannak kitalálva, hogy nem lesz semmi probléma abból, ha a gyermek esetleg lenyeli ezeket. Nagyon minimális mennyiséget kell belőle használni, csecsemőknél fél rizsszemnyi, egy-két éves kor között is egy rizsszemnyi mennyiséget kell használni.
Mikor kezdhetjük el megtanítani a gyermeknek például a fogközök kitisztítását akár fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével?
Dr. Naár Írisz: A tejfogazatnál a fogköztisztító kefe nem nagyon szokott szóba jönni, inkább a fogselyem, abból is a nyeles fogselymek kerülhetnek elő. Általában három, de legkésőbb öt éves kortól szoktuk javasolni ezeknek a használatát. A tejfogazatban az utolsó két fogacska elég sokáig, nagyjából a gyermek 10-12 éves koráig ott lesz. Éppen ezért érdemes fokozottan vigyázni arra, hogy sokáig épségben legyenek. Ezek az örlőfogak általában nagyon szorosan szoktak találkozni, ezért az ezek közötti területet mindig érdemes nyeles fogselyemmel tisztítani. Ezeket kisebb korban még a szülők kezdik el használni a gyermeknél, majd amikor a gyerkőc elkezdi váltani a fogazatát, akkor már barátkozhat a hagyományos fogselyemmel is, amit később akár a gyermek önállóan is megtanulhat használni. Természetesen eleinte még szülői felügyelet mellett, majd később már egyedül is fogja tudni használni ezeket az eszközöket. Négy-öt éves kortól érdemes beépíteni a napi rutinba, az esti fogmosás utáni fogselymezést.
Van még olyan eszköz, ami hasznos lehet a gyermek fogápolásában?
Dr. Naár Írisz: Fogkefe, fogkrém, fogselyem, illetve vannak gyerek szájvizek. Ezek hasznosak, és sokféle ízben gyártják őket. Érdemes megtalálni az ízt, ami ízlik a gyerkőcnek ezáltal örömmel fogja használni. Azért is fontos a szájvíz, mert főleg kisgyermekkorban sokat nyúlnak koszos kézzel a szájukba akár tudatosan, akár anélkül. Nem ritka hogy az udvaron a kavicsot a szájukba veszik, vagy a szomszéd kislány játékát, vagy bármit. Ezzel rengeteg különböző kórokozót tudnak a szervezetükbe vinni. Fogászat terén, de attől függetlenül is, a szájvizek sokat segíthetnek az így bejutott a különböző bakteriális vagy virális hatások tompításában, hiszen a szájvizek sokszor tartalmaznak fertőtlenítő hatóanyagot is. A fogszuvasodás megelőzése terén is sokat tudnak segíteni, mert olyan helyekre is eljuthatnak, ahová fogkefével nem sikerült elérni. Fontos azonban kiemelni, hogy a rendszeres szájvízhasználat NEM helyettesíti a napi két, alaposan elégzett fogmosást, csak kiegészíti azt.
Én szoktam javasolni a szájvízhasználatot, de csak akkor kezdjük el, miután a gyermek már biztosan tud öblíteni és köpni. A gyermeknek nem szabad lenyelnie a szájvizet, mert ilyenkor akár hányingert, hasi diszkomfortot is okozhatnak.
Mikortól, illetve milyen gyakran kell a gyermekünkkel fogorvoshoz menni?
Dr. Naár Írisz: Az első vizit szerencsés esetben csak barátkozás, beszoktatás szokott lenni, és jó, ha egy – másfél éves kor körül megtörténik. Nyilván, ha ezelőtt bármi szokatlant veszünk észre, vagy esetleg valami baleset következtében beütötte a kis száját, vagy a kis fogacskáját, akkor érdemes akár egy éves kor előtt hamarabb szakembert felkeresni. Nem tudjuk túl korán elkezdeni, de általában a másfél-két éves kor ideális a barátkozásra, onnantól pedig félévente érdemes fogorvoshoz járni. Ha orvosknént úgy látjuk, hogy a gyerkőc hajlamosabb a fogszuvasodás kialakulására, akkor javasolni szoktuk, hogy háromhavonta jöjjenek kontrollra. Így biztosíthatjuk, hogy korai szakaszban megállíthatssuk és orvosolhassuk a problémát ezzel megelőzzünk egy-egy esetleges komolyabb fogfájást.
Fotó: Shutterstock
Mit tehetünk, ha a gyermekünk fél a fogorvostól?
Dr. Naár Írisz: Mindig érdemes időben elmondani a gyermeknek, ha fogorvoshoz tervezzük vinni, hogy az ezzel kapocsatos aggályait kifejezhesse vagy a témához kapcsolódó kérdéseit feltehesse és azokra választ kaphasson ezáltal elérve hogy fokozott biztonságérzettel induljon neki a kalandnak . Érdemes sokat beszélgetni erről otthon, de lehet játszani is. Vannak gyurmás játékok, amelyek óvodákban, játszóházakban megtalálhatóak, de akár egy egyszerű szerepjátékkal, családi környezetben előkészíthetjük ezt az élményt.
Például lehet, hogy apa játssza a fogorvost, és apa megnézi a gyerkőc fogacskáit, a következő körben pedig a gyerkőc lesz a fogorvos, és ő nézi meg apa fogacskáit. Az ilyen játékok nagyban elősegítik, hogy a gyermekek tudják, hogy nagyjából mire számíthatnak, így nem lesz már annyira idegen az élmény. Nálunk a gyerkőcöket mindig bekísérheti egy szülő a vizsgálatra, akár beülhet a szülő ölébe, és így is meg tud történni a kezelés. Ez nagyban szokta segíteni a gyermekek kooperációját.
Idősebb gyermekek esetén mire kell figyelnünk szájhigiéné tekintetében?
Dr. Naár Írisz:
Ideális esetben törekedni kell arra, hogy a gyermek minél kevesebb cukrot fogyasszon, ezért érdemes lehet az otthoni édességfogyasztást korlátozni és a cukros üdítők fogyasztását elkerülni. Azonban nem csak a cukorka és a csokoládé okozhat gondot, ugyanis minden szénhidrát is előbbutóbb cukorra bomlik le, így azok is okozhatnak fogszuvasodást. Ezért a fogak állapotát tekintve ártalmas lehet, ha a gyermek napi több alkalommal például csipszet fogyaszt.
Ha mégiscsak plusz édességgel, süteménnyel szeretnénk kiegészíteni a napot, akkor ezt kössük össze egy főétkezéssel. Ha például közvetlenül ebéd után, desszertként kap egy-két kocka csokoládét, és húsz perccel később alaposan megmossa a fogait, akkor minimalizálhatjuk a károkat.
Honnan tudhatjuk, hogy szüksége van a gyermekünknek fogszabályozásra, illetve mikor a legideálisabb ezt elkezdeni?
Dr. Naár Írisz: Alapvetően két csoport van. Az egyik csoportnál már három-négy éves korban egyértelmű, hogy szükséges valamiféle fogszabályzás. Ez nagyon sok esetben például a cumi vagy az ujjszopás okozta nyitott harapás. Ezt már kiskorban érdemes elkezdeni kezelni. Ilyen pici gyerkőcöknél a fogszabályzás azért fontos, mert az állcsontok még növekedésben vannak, így könnyebb kezelni, ha az állcsontok pozíciójával vagy méretével van probléma. Egy jól megválasztott trénerrel nagyon szépen lehet már kisgyermekkorban is az állcsontok növekedését irányítani. Ilyen esetben már tisztán tejfogazatnál, három és fél-négy éves korban el tudunk kezdeni a trénerekkel dolgozni, és növekedésirányítással nagyon szépen tudjuk korrigálni a problémákat.
A másik csoport, amikor már iskolás korban, a maradó fogak nem jó helyen törnek elő, vagy nem megfelelően állnak. Ez esetben kicsit később, a maradó fogak előtörése után érdemes felkeresni egy fogszabályzó szakorvost. Én azt látom ideálisnak, ha hét-nyolc éves korig megtörténik az első fogszabályozós konzultáció. Ha szülőként azt látjuk, hogy nincs minden rendben, még ha nem is vagyunk biztosak benne, érdemes legalább konzultálni egy fogszabályzó szakorvossal, vagy gyermekfogorvossal, aki szükség esetén tovább utalhatja a gyermeket a fogszabályozós kollégákhoz.
Miben segíthetünk a fogak kibújásakor a gyermeknek?
Dr. Naár Írisz:
Vannak a fogzást segítő krémek, amelyek zsibbasztó hatóanyagot tartalmaznak. Ezek be szoktak válni a gyerkőcöknél, így érdemes otthon tartani belőle. A hűthető rágókákat már említettem, de én szoktam javasolni pici darabokban lefagyasztott pürét is, amit a gyermek el tud szopogatni.
Kiemelt kép: Shutterstock
