A koraszülés ijesztő lehet a kismamák számára, hiszen minél korábban születik meg egy baba, annál több szövődmény alakulhat ki és sajnos a túlélési esélyek is rosszabbak. Magyarországon a koraszülés aránya 8,5%, ami a korábbi tendenciákhoz képest csökkenő arány. A statisztikák javulást mutatnak, de felmerülhet a kérdés, hogy mit tehetünk a koraszülés ellen? Tehetünk bármit, hogy gyermekünk ne legyen koraszülött? Mivel jár a koraszülés? Milyen hatással van a babára és a mamára? Ezekre a kérdésekre Dr. Purcsi Katalin, az L33 Medical szülész-nőgyógyásza válaszol nekünk, hogy jobban megérthessük a folyamatokat, amelyek koraszüléshez vezethetnek.
Mikortól számít valaki koraszülöttnek?
Dr. Purcsi Katalin: Ezt két részre lehet osztani. Az egyik a terhességi kor szerinti beosztás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a betöltött 37. hét előtt bekövetkezett szülést hívjuk koraszülésnek. A másik a magzati súly szerinti meghatározás: koraszülött az a baba, aki 2500 gramm alatt született. Ezen belül is még három kategóriát tudunk elkülöníteni. Vannak az extrém kis súlyúak, akik 1000 gramm alattiak, vannak a nagyon kis súlyúak, ez 1500 gramm alatti koraszülötteket jelent, illetve vannak a kis súlyúak, akik 2500 gramm alatt vannak.
Mikortól életképes egy baba?
Dr. Purcsi Katalin: A jelen pillanatban érvényes jogszabály szerint Magyarországon a 24. hét előtt beszélünk vetélésről, 24. hét fölött szülésről. Az „életképességi határt” nehéz megmondani. Ahogy fejlődik a koraszülött ellátás, a 24-28 hetes közti intervallumban már van esélyük a túlélésre a kicsiknek, de a szervrendszeri fejletlenség, éretlenség miatt még sok szövődménnyel számolhatunk. Ilyenkor súlyosabb lehet a szülés körüli komplikáció következménye.
Hogyan derül ki, ha valaki koraszülésre számíthat? Vannak előjelei a koraszülésnek?
Dr. Purcsi Katalin: Ez szintén egy többtényezős dolog. Beszélhetünk például méhnyak elégtelenségről, amikor egy rutin terhesgondozás során kiderül, hogy valakinek elkezdett kinyílni a méhszája, esetleg megrövidült a méhszáj. Ez lehet előjele a koraszülésnek. Előfordulhat az idő előtti burokrepedéssel induló koraszülés, amikor szivárog, vagy teljesen elfolyik a magzatvíz. Lehet, hogy valakinek rendszeresen jelentkeznek görcsei, fájásai, és így indul be a szülés. Megeshet, hogy megindul egy hüvelyi vérzés. Ez általában egy elölfekvő lepény miatt szokott bekövetkezni, vagy egy lepényleválás miatt.
Ezek isérdekelhetnek
De az is előjel lehet, ha egy kismamának magasabbak a vérnyomás értékei.
Netán a laboreredményeiben vannak bizonyos eltérések és emiatt esetlegesen hamarabb terminálni kell a várandósságot. Nagyjából ezek azok a tényezők, amik előjelei lehetnek a koraszülésnek.
Vannak továbbá hajlamosító tényezők is, például a dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás. Az alacsonyabb anyai súly is befolyásolhatja a koraszüléseket. Indikátor lehet korábbi középidős vetélés is. Ilyenkor meg kell nézni, hogy ez milyen időintervallumban történt. A 12. hét előtti spontán lezajló, semmilyen beavatkozást nem igénylő vetélések a későbbi koraszülés szempontjából önmagában nem jelentenek kockázatot. Akkor viszont igen, ha valakinek több vetélése volt, és műtétileg, orvosilag be kellett avatkozni.
Megelőzhető bármelyik vagy ezek genetikailag kódolt dolgok? Mit tehet egy kismama azért, hogy elkerülje ezeket az eseteket?
Dr. Purcsi Katalin: A méhnyak-elégtelenség esetén lehet előzmény az, ha korábbi várandósságnál is előfordult már a kismamánál méhnyak rövidülés. Ha valaki rendszeresen jár terhesgondozásra, akkor a hüvelyi ultrahang vizsgálattal nagyon szépen lehet követni, valós e a veszély. Ilyenkor a nyakcsatorna hosszát nézzük meg (25mm alatt beszélünk megrövidült méhnyakról) de előfordulhat a belső méhszájnál ún. tölcsérképződés, ami szintén alarmírozó jel lehet a méhszáj kinyílására.
Ilyenkor nagyon fontos azt is tisztázni, hogy nincs-e valamilyen fertőzés a háttérben.
Vannak különböző javaslatok, amiket megpróbálhatunk alkalmazni méhszáj elégtelenség, vagy méhnyak rövidülés esetén. A nemzetközi ajánlásokban a napi 1x-i 200mg-os hüvelyi progeszteron pótlás szerepel az első helyen. Az ajánlások között szerepel a cerclage műtét is, ez méhnyakzáró műtétet jelent. E beavatkozás során öltésekkel összevarrjuk a méhnyakat, hogy ne tudjon kinyílni. Ezen kívül alkalmazhatunk Arabin pesszáriumot, ami egy kis szilikon gyűrű, amit fel tudunk helyezni a méhnyakra. A pesszárium alátámasztja a méhnyakat, így leveszi arról a terhelést. Így tudja megakadályozni az eszköz (az eljárás), .a további rövidülést, progressziót.
A legnehezebb kérdéskör az idő előtti burokrepedés, mert ha elfolyt a magzatvíz, a magzat szempontjából erős védelmi funkció szűnik meg. Emiatt fogékonyabb lesz a fertőzésekre, és a kevesebb mozgástér miatt is lehetnek károsodásai. Ez esetben addig, amíg a szteroidhatás letelik és a magzat paraméterei, a kismama labor értékei rendben vannak, megpróbáljuk késleltetni a terminálást, az időpontot, amikor megszületik a baba.
A burokrepedés egyik leggyakoribb oka a fertőzés. Ezen kívül számos más oka is lehet, például nagyobb az esély ikerterhesség esetén, megnövekedett magzatvíz mennyiségnél, de sok esetben nem tudjuk megmondani az eredetét.
Előfordulhat olyan is, hogy valakinek rendszeresen jelentkeznek fájásai és amennyiben bejön a kórházba, akkor megvannak a megfelelő gyógyszeres készítmények, amikkel ezeket a fájásokat megpróbáljuk leállítani, azonban ez nem minden esetben sikerül, mert ez egy nagyon komplex, összetett dolog.
A koraszülés-prevenciónál nagyon fontos tényező a kismama kórtörténete. Például szerepelt-e az előzményében koraszülés, esetleg van-e koraszülésre hajlamosító alapbetegsége. A különböző szív-érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, de bármilyen krónikus betegség is okozhat koraszülést. Ezeket fel kell mérni az első megjelenés során, és amennyiben a kismamát egy koraszülésre veszélyes rizikó kategóriába soroltuk, szülészeti oldalról jóval fokozottabb terhesgondozást igényel.
Mik a koraszülés veszélyei a kismamára és a babára nézve?
Dr. Purcsi Katalin: A kismamára nézve a későbbi várandósságai szempontjából lehet komplikáció, de szerencsére fizikai oldalról kevesebb szövődmény lehet, inkább a lelki kérdés nehézkesebb. A koraszülött babáknál még gyakorlatilag minden éretlen. Legtöbbször légzéstámogatásra szorulnak, esetlegesen tartós lélegeztetésre, illetve a teljes idegrendszerük éretlen még. Ennek okán ehetnek kisebbfajta görcseik, anyagcserezavar, csontanyag-cserezavar fordulhat elő, valamint nagyon sok kis koraszülöttnek látáskárosodása és halláskárosodása lesz. A fejletlen erek, érfalak is sokkal sérülékenyebbek, ezért nagyon gyakori náluk a tüdővérzés, agyvérzés. Ebből kifolyólag a későbbiekben is fokozott gondozást fognak igényelni. Továbbá jóval hajlamosabbak a fertőzésekre, mert az immunrendszerük is fejletlenebb még.
A fizikai megterhelés mellett milyen lelki nehézségeket okozhat egy koraszülés a kismamának?
Dr. Purcsi Katalin: A fizikai oldal gyorsabban, de a lelki oldal lassabban rendeződik, hiszen az egy folyamatos terhelés. Nagyon nehéz egy inkubátorban látni gyermekünket, esetlegesen lélegeztetve, vagy szondán keresztül táplálva. Nagyon nehéz megélni azt, hogy nem foghatjuk a kezünkbe, nem ölelhetjük magunkhoz akkor, amikor csak szeretnénk.
Ez lelkileg nagyon megterhelő dolog, mert sokáig vannak ebben a bizonytalanságban a szülők. Ráadásul minél kisebb a baba, annál kevesebb dolgot tudnak az orvosok rögtön mondani, mert nem tudják, hogy lesz-e szövődmény, és ha igen, akkor milyen jellegű.
Nálunk az osztályon van pszichológus, illetve vannak perinatális szaktanácsadók, akik kifejezetten a kismamák lelki oldalával foglalkoznak. Így, ha a kismama szükségét érzi és igényli, akkor a megfelelő szakemberekkel tud beszélgetni a helyzetről.
Fotó: Shutterstock
Milyen hatással van a koraszülés a babák készségeire?
Dr. Purcsi Katalin: Egyértelműen kimutatták, hogy nagyon sok koraszülött babánál érhetők tetten tanulási nehézségek. Csökkentebb IQ, szociális, viselkedésbeli nehézségek is kialakulhatnak, illetve nehezebben alkalmazkodnak, nehezebben illeszkednek be a közösségbe. Mindez egyértelműen bizonyított. Vannak olyan kórképek is, amik az ő esetükben felnőtt korban gyakrabban előfordulhatnak, például szív-érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás. Ezekre a koraszülött babák felnőttként hajlamosabbak lehetnek.
A rendszeres szűrések mellett, mire érdemes figyelnie egy kismamának? Honnan tudhatja, hogy baj van?
Dr. Purcsi Katalin: Ha rendszeresen jelentkeznek a kismamánál görcsök, esetleg fájások, és érzékel benne rendszerességet, akkor arra mindenféleképpen oda kell figyelni. Alapjáraton egy várandósság alatt bővebb a hüvelyi folyásunk a hormonális hatások miatt. Ez gyakran összekeverhető a magzatvíz folyással, ezért fel szoktuk hívni a kismamák figyelmét, hogy
a bővebb hüvelyváladékozás egy normális állapot.
Amennyiben azonban a bővebb hüvelyfolyás mellé bármilyen égő, csípő érzés társul, ha bármilyen diszkomfort érzet lép fel, akkor az beszédes jel lehet.
Különösen, ha megváltozik a folyás jellege, színe, szaga – az felhívó tényező lehet egy fertőzésre. Erre nagyon oda kell figyelni.
A méhszájrövidülést a kismama nem fogja otthon magának észlelni. Mindenképpen a rendszeres terhesgondozás feladata, hogy időben észleljük és kiszűrjük, ha a méhszájjal bármilyen probléma van. Mindig azt mondom a kismamáknak, ha bármilyen nem szokványos panaszt, tünetet észlel saját magán, ami eltér a megszokottól, akkor inkább jelentkezzen egy vizsgálatra. Hiszen sokkal jobban jár, ha azt mondjuk neki, hogy itt nincsen semmi probléma, és hazaküldjük, mint ha nem jelentkezik, és baj lesz belőle. Javasolni szoktuk még egy vérnyomásmérő beszerzését otthonra – a rendszeres vérnyomás mérését, mert a magas vérnyomás, a terhességi toxémia is lehet koraszülést okozó dolog. Ha a tüneteket időben észleljük, akkor ki lehet szűrni a kockázatos problémákat.
Kiemelt kép: Shutterstock
